2000-ben megjelent cikkek

Kérjük válasszon cikket!

- 1. 2003-ra Magyarország bekerülhet az Európai Unióba
- 2. Beszélgetés Dióssy Lászlóval
- 3. Bemutatkozik a Nagyatádi Városgondnokság
- 4. Törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről
- 5. Jó tudni!
- 6. Közgyűlés Szegeden
- 7. Jó tudni!(2)
- 8. Információ az elnökség munkájáról
- 9. A Településszolgáltató Egyesület 2000. évi rendezvénynapára (2. félév)
- 10. Pályázati felhivás
- 11. Beszámoló a pécsi közgyűlésről
- 12. Bemutatkozik a Mátészalkai Kristályviz Kht.
- 13. A Gazdasági Minisztérium 2000. évi vissza nem téritendő és kedvezményes pályázatai állami támogatások elnyerésére
- 14. Információ az elnökség munkájáról (2)
- 15. Tanulmányúton az Újvilágban
- 16. Beszállittatói-beszállitói kapcsolatok előmozditása (integrátori tevékenység)
- 17. A siker titka: kiváló elhelyezkedés, igényes kivitelezés, reális ár
- 18. Bemutatkozik a Jászárokszállási Viziközmű
- 19. A LIGA CITADINA Egyesület Látogatása Magyarországon
- 20. Településüzemeltetési fórum
- 21. Bemutatkozik a Csesztregi Extenso Kft.
- 22. Bemutatkozik a Derecskei Városgazdálkodási Közhasznú Társaság
- 23. Pályázat
- 24. Nemzeti Kulturális Alapprogram
- 25. Nemzeti Kulturális Alapprogram Közmûvelõdési Kollégiuma
- 26. ISPA
- 27. Látogatás a romániai CITADINÁ-nál
- 28. Bemutatkozik a Milotai Felsõ-Tisza Vidéki Vízmû kft.
- 29. Mosonmagyaróvár
- 30. Vázlatos áttekintés a SAPARD előcsatlakozási programról.
- 31. SZÁKOM + TÁVHŐ = SZÁKOM
- 32. A Költségvetés részletezése

 

1. 2003-ra Magyarország bekerülhet az Európai Unióba

Interjú Rácz Margittal

- Ön előadásában említette, hogy az EU csatlakozás lehetősége nem csak a magyar elhatározástól, felkészültségtől függ, hanem azoktól az intézményes döntéshozatali problémáktól is, amelyek az EU-n belül feszülnek. Hogyan látja, megoldhatók-e ezek a gondok a csatlakozás időpontjáig, legyen a 2003. vagy az azt követő évek bármelyike? - Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a Brüsszeli Bizottság elkészítette ez évi országjelentéseit a csatlakozni kívánó országokról.

Ezzel párhuzamosan közreadott egy úgynevezett "Stratégiai papírt" is, amiben a Bizottság összefoglalja állásfoglalását a csatlakozási tárgyalások folytatásáról. Ebből az tűnik elő, hogy 10 kelet-közép európai ország közül három piacgazdasági fejlődését különösen pozitívan ítélték meg, ennél a háromnál van a legkevesebb probléma a bekerülés esetén a versenyképességgel. Ez a három állam Magyarország, Észtország és Lengyelország. Ha 2002-ig befejeződnek a tárgyalások - márpedig a bizottság által javasolt stratégia szerint a legjobban felkészültekkel akár 2002. nyaráig befejeződhetnek - akkor elvileg nincs kizárva, hogy 2003-ra bizonyos országok tagként bekerülhetnek az Európai Unióba.

Ez a menetrend a mostani jelentés alapján - úgy tűnik - jobban tartható, mint augusztusban vagy szeptemberben előre látható volt. Nem jelent azonban a három most kiemelt ország számára határozott belépési ígéretet, hiszen ebből a körből ki is lehet kerülni, be is lehet jutni, mivel országértékelés minden évben készül a tagjelöltekről. A következő fontos kérdés a döntéshozatal és intézményi reform témaköre. A francia elnökséget záró nizzai csúcson, december elején fog kiderülni az, hogy az érintett országok a legfontosabb változtatásokat megtették-e ezzel kapcsolatban.

A brüsszeli bizottság most közzétett anyaga közvetett formában azt a reményt kelti, hogy nem lesznek intézményi akadályok a három ország felvételével kapcsolatban. Arról nem is beszélve, hogy három országot akkor is fel lehet venni, ha a döntéshozatali és intézményi rendszerben nem történnek konkrét változások. Hangsúlyozni kívánom, hármat még fel lehet venni, hatot már nem. Ez azért van így, mert az eddigi gyakorlat szerint a nagy tagországok két, a kis tagországok egy főbiztost küldhettek a Bizottságba.

A Bizottságot nem akarják tovább növelni még az újabb kibővülési hullám miatt sem. Így az újonnan belépők csak akkor küldhetnek főbiztost a Bizottságba, ha az öt nagy tagország egy főbiztosról lemond. Ebben az esetben is öt új tagország felvételére nyílna lehetőség. Ha Ciprus és Málta felvételét figyelembe vesszük, akkor a közép-kelet-európai térségből csak három tagjelölt csatlakozására nyílik mód. Természetesen ha az öt nagy ország egy-egy főbiztosról lemond, akkor az Európai Tanácsban a szavazati arányok újraosztásával kárpótolni akarja majd magát.

Így az intézményi és döntéshozatali rendszerben a főbiztosokról való lemondásnak tovagyűrűző hatása van. Nagyon nehéz az előrelépés abban, hogy az egyhangú szavazásról áttérjenek a többségi szavazásra. Itt óriásiak az ellentétek, s ebben a kérdésben nem tudtak még elmozdulni. A pozitív üzenet azonban az, hogy ezzel párhuzamosan mégis lehetőséget látnak a bővítésre. Tehát optimális esetben 2003. körül három ország bekerülhet. - Az országjelentésben van-e olyan kiemelendő, ami esetleg nem látott napvilágot vagy kevésbé volt hangsúlyos a napi sajtóban megjelent hírekben? - Mindazok a kritikai elemek, amelyek szerepelni szoktak a magyar országértékelésben megmaradtak tartósan, de kicsit tompábbá váltak. Amit eddig nem tapasztalhattunk a brüsszeli értékelésben az a mikroszférában a gazdasági átalakulás szintjén történt változások elemzése volt. Magyarország ebből a szempontból verhetetlen, hiszen megtörtént a privatizáció teljes mértékben, a bankszektorban is.

Ez a többieknél nem jellemző. Ebben a kérdésben tehát pozitív visszajelzést kaptunk, persze azzal a megjegyzéssel, hogy a reformfolyamatnak folytatódnia kell, mert akkor lényegében Magyarország versenyhátrány nélkül tud bekerülni az egységes versenypiacra. Nagy hangsúlyt kapott - és tényleg nagyon problematikus - az újra kétszámjegyű infláció, hiszen az EU-tagországokban, még az inflációs hajlamú Görögországban is 5 % alatt van. - Ön utalt arra, hogy az EU esélyei az amerikai gazdasággal szemben viszonylag rosszak, részben azért mert az amerikai nagyon jó, részben pedig azért, mert az EU-n belül az egyes tagállamokat is olyan problémák elé állítja, mint a nagy ellátó rendszerek reformjának a kényszere.

A két nagy ellátó rendszer párhuzamba állítása a magyar csatlakozás szempontjából jó-e vagy nem? Hátrány vagy előny? - Az egészségügyi rendszerben meg nem tett reformlépések negatívan szerepelnek a magyar országjelentésben, kezdeményezik ezeknek a reformoknak a felgyorsítását. Úgy gondolom, ott, ahol tradicionális, államilag garantált jogok elvételéről van szó azt a lakosság nehezen viseli. A rendszerváltás egésze a lakosság számára teher. Ebben a 10 éves folyamatban Magyarországon a nagy jóléti rendszerek, tehát az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformját is a privatizációs folyamattal együtt el lehetett vagy el lehetett volna végezni, azon egyszerű oknál fogva, mert minden megmozdult, az egész szabályrendszer átalakult.

A nyugdíjrendszerben határozott és pozitív előrelépések voltak a magánnyugdíjak irányába. Itt Magyarországnak van egy kis előnye. Persze a fiskális politikának is olyannak kell lennie, amely továbbsegíti ezt a folyamatot, és nem visszalépteti. Az adórendszerben - azt gondolom - alapvető változtatásokra nincs szükség. Amit az egységes belső piac nem tűr, az az egységes adórendszer alól való felmentések. Ezt nem tűri a versenysemlegesség szellemében. Itt Magyarországon elég komoly feladatokat kell majd megoldani. - Az elsőkörös országok közül Csehország kiesése mivel magyarázható? - Mindenképpen meglepetés volt, hogy Magyarország mellett - Csehország és Szlovénia helyett - Észtország és Lengyelország került kiemelésre. Különösen Lengyelország volt meglepő. Én a következőket vélem e mögött felfedezni: a kibővülést végül is a tagországok közötti kompromisszumos megállapodás fogja meghatározni. Ebben a megállapodásban meghatározó jelentősége van Németországnak.

Hiszen ez a kibővülési hullám elsősorban az ő határai mentén, az ő gazdasági befolyása alatt álló régióból történik. Pontosabban fogalmazva a közép-kelet-európai országok külkereskedelmi forgalmában cca. egyharmadot tesz ki a Németországgal folytatott kereskedelem és a térségbe áramló külföldi beruházások között a német befektetők állnak az első helyen. Németország számára politikai szempontból legnagyobb jelentősége a lengyel csatlakozásnak van. Úgy vélem, néhány évig nem kérdés az, hogy Magyarország gazdaságilag a legfelkészültebb. Tehát ha hármat vesznek fel, tulajdonképpen Észtország, Szlovénia és Csehország közül kell választani a megmaradt helyre.

A cseh gazdasággal egyébként is sok probléma van, például a privatizáció területén, de e között a három állam között olyan nagy különbségek nem fedezhetők fel. Én úgy vélem, hogy a geopolitikai érdek fogja meghatározni, hogy ki lesz elsőkörös. A balti lobby pedig hihetetlenül erős, így nem hiszem, hogy lesz elsőkörös bővülés balti állam nélkül. A balti államok közül pedig vitathatatlanul az észtek a legfejlettebbek.

De az is biztos, hogy a cseh és a szlovén felvétel sem várathat sokáig, tehát valamikor a közeljövőben ennek a két országnak is jönnie kell. - Manapság kedvelt mutató a lakásokban és munkahelyeken használt számítógépek száma és az Internet hozzáférési lehetőség. Az EU-n belül jelentenek-e ezek a mérőszámok olyan mutatót, amiből messzemenő következtetéseket lehet levonni a gazdaság fejlettségére, irányaira, progresszív jellemzőire? - Azt gondolom, hogy igen. Nem hiszem, hogy van más út, mint a háztartások számítógépesítése, és az országok között is nagy különbségek vannak e tekintetben.

Például a brit sziget jobb helyzetben van, mint a kontinens vagy a franciák megelőzik a spanyolokat. Viszont nagyjában és egészében, egyenként is, átlagban is komoly a lemaradás az USA-tól. Én azt gondolom, itt egy robbanásszerű fejlődés kezdődött el azon keresztül, hogy az iskolákban, a személyes kapcsolatokban, az üzleti életben, a bank-állampolgári érintkezésben teljesen természetessé kezd válni az Internetes és e-mailes kapcsolat. Ha ez tömegessé válik, akkor az eszközállomány is radikálisan megugrik, és ennek árösszefüggései is lesznek. Így a fejlődés sem fog megállni. Kérdés, hogy ebben a gyártási folyamatban milyen szerepet fog játszani Európa.

 

2. A Településszolgáltatási Egyesület által rendezett legutóbbi, október 17-ei településüzemeltetési fórum levezető elnöke Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke volt. Őt kérdeztük.

- Mi indokolja a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség szerepvállalását a településüzemeltetők rendezvényén? - A közös érdek. Egy települési önkormányzat ténykedését ma jobbára a helyi fejlesztések, beruházások alapján ítélik meg, részint, mert azok a hétköznapi szolgáltatásoknál látványosabbak, részint, mert hosszabb távon éppen a szolgáltatások színvonalát javíthatják. Csakhogy egy települési önkormányzat legfőbb gondja manapság az alapfeladatok ellátása, a település üzemeltetése.

E feladatok közé tartozik a hulladékgyűjtéstől az utcák, terek tisztántartásáig, a lakossági fűtéstől a temető-karbantartásig minden, ami nem látványos ugyan, de amivel a helyi polgár napról napra szembesül. Szövetségünk tagsága e feladat-ellátás optimalizálásában érdekelt. Ami a szolgáltatói érdekek figyelembevétele nélkül nem lehetséges. - A két szervezet közötti együttműködési megállapodást is a kölcsönös érdekek motiválták? - Részben. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Településszolgáltatási Egyesület közötti, idén május 10-én kötött megállapodás voltaképpen az önkormányzati alapfeladat-ellátás és a közüzemi szolgáltató szféra erőforrásainak, illetve az önkormányzatok és a szolgáltatók gazdasági érdekeinek összehangolását célozza, beleértve az információs rendszereink összehangolását is. Meg kell mondanom, hogy az október 17-ei fórum számomra, közvetve a TÖOSZ számára nagyon sok hasznos információt, muníciót adott.

- Hogyan lehet ezeket hasznosítani? - A legfontosabbal kezdve az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésében például. Közismert, hogy a környezetvédelmi feladatok megoldatlansága országosan a legsúlyosabb problémák közé tartozik. Megoldásuknak elengedhetetlen, de csak az egyik feltétele a települések közötti együttműködés. A csatlakozásra javasolt országok a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, az önkormányzatok számára nem kötelező, de különösen fontos feladatként meghatározott szennyvízelvezetés megoldására, valamint a levegőtisztaság védelemre fordítandó ISPA-pénzekhez juthatnak. Magyarország az elmúlt öt évben mintegy száz millió ecu környezetvédelmi támogatásban részesült.

Rendkívül fontos, hogy a helyi önkormányzatok a többi között a szervezeteink közötti együttműködés révén olyan információkkal rendelkezzenek, amelyek birtokában az elkülönített pénzalapokhoz hozzájuthatnak, s azokat az uniós előírásoknak megfelelően felhasználni képesek legyenek. Emellett a saját források előteremtéséhez az önkormányzati tulajdonú társaságokba pénzügyi befektetőket kell bevonniuk, ami szakmai megalapozottság nélkül elképzelhetetlen. Megfelelő információk birtokában az óriási finanszírozási igényt olyan privatizációs technikával lehetséges kielégíteni, amelyek révén a lakosságot sújtó díjemelések mértéke korlátozható. Az önkormányzatok számára ugyanis húsbavágó kérdés, hogy a szolgáltatások árszintje az infláció szintjét ne, vagy ne sokkal haladja meg.

- Mire szolgál még a két szervezet együttműködése? - A településüzemeltetési szolgáltatások fejlesztésére, a szolgáltatásban kialakult, széles körben hasznosítható módszerek terjesztésére, a szolgáltatás finanszírozására vonatkozó közös javaslatok kidolgozására. Törvények, kormányrendeletek tervezeteinek közös véleményezésére, de legalábbis az álláspontjaink összehangolására. A TÖOSZ úgy profitál az együttműködésből, hogy annak révén saját tagságát jobban segítheti eligazodni, s a részvételükkel megszervezni az alapfeladatok színvonalas ellátásához nélkülözhetetlen kistérségi, régiónkénti társulásokat.

 

3. Bemutatkozik a NAGYATÁDI VÁROSGONDNOKSÁG

Nagyatádon is, mint minden magyarországi városban a 90-es évek elejéig, nagyon jól megszervezett költségvetési üzem működött, ellátva a teljeskörű városüzemeltetési feladatokat, s magas- illetve mélyépítési munkákat végezve, elsősorban a városi beruházások területén. 1991-ben Nagyatád Város Önkormányzata megalapította a jogutód Városgazdálkodási Intézményt, s ezzel egyidőben a tevékenység leszűkült a városüzemeltetési feladatokra.

1996-ban került sor a távhőszolgáltatás és hulladékszállítás kezelésének privatizációjára. E szolgáltatásokat azóta Nagyatádon a Prometheus Rt, illetve a Saubermacher-Ryno Kft látja el. Fenti változásokat követően a megmaradt városüzemeltetési, lakásrendezési feladatokra az önkormányzat létrehozta a Városgondnokságot, mely jogelődjéhez hasonló módon, intézményi formában működik. Először talán a városról: Nagyatád egyike a belső-Somogy kisvárosainak, félúton Kaposvár és Nagykanizsa között, 13.000 lakossal.

Ipara nem mondható fejlettnek, viszont nagy vonzereje a csendes, nyugodt, tiszta környezet. Ezt az adottságát, valamint a számos termál- és gyógyvizes kútját az épülő két fürdőt, valamint a kistérség nagyon gazdag vadállományát kihasználva, egyre jelentősebb szerepet játszik az idegenforgalom. A város a jövőjét ez irányba tervezi fejleszteni. Fenti törekvések magyarázzák a rendkívül magas szintű igényeket a közterületek, zöldterületek gondozottsága, tisztasága, ápoltsága iránt. Ezek karbantartása intézményünk egyik fő feladata.

A Városgondnokság jelenlegi létszáma 46 fő, melyhez áltagban 50 közhasznú dolgozó foglalkoztatása társul. Az intézmény három fő tevékenységi területe: – közterület-, zöldterület karbantartás; – ingatlankezelés és karbantartás; – városi strand üzemeltetés. Ezek közül jelentős hangsúlyt képvisel a legnagyobb létszámot (17 fő saját és 40-45 fő közhasznú dolgozó) foglalkoztató ágazat, a közterület-, zöldterület karbantartás. Az utak, járdák tisztántartása, téli hóeltakarítása mellett, a jelenleg 46 hektárnyi füves zöldterület gondozása, többezernyi örökzöld, lombosfa és virágos cserje, sövény ápolása, 900 m2 virágágy karbantartása a feladatunk. Mindezen feladatokat 4 db Multicar kisteherautó segíti, a gépek javítására autójavító műhelyt üzemeltetünk. A gépparkunk meglehetősen elöregedett.

Az 1998-ban beszerzett új Multicar-hoz vásárolt rézsűkasza az első ilyen típus volt az országban, és kétévi tapasztalat alapján nagyon jó választásnak bizonyult. Az új gép hatékonyságának köszönhetően 99-ben jelentős mértékben nőtt a fűnyírási gyakoriság (kiemelt területeken 14 alkalommal, azaz kéthetente). Az önkormányzati területek ellátása mellett folyamatosan növekvő külső megrendelői igényeknek teszünk eleget, többmilliós bevételt realizálva. Ezen külső bevételek segítségével tudjuk gépeinket pótolni, viszonylag jó karbantartottsági szinten tartani, kiegészíteni a kapott önkormányzati támogatást.

A keletkezett zöldhulladékból komposzt-telepet létesítettünk. Előkészítési fázisban egy föld-, illetve homokbánya megnyitása. Ez utóbbihoz nagy reményeket fűzünk, ami a bevételeket illeti. Fenti részleg tevékenységéhez tartozik még a gyepmesteri tevékenység ellátása. Az ingatlankezelés és karbantartás nagy átalakuláson ment át az utóbbi években. A nem lakásbérlemények kezelése átkerült a polgármesteri hivatalhoz, s az eredetileg 542 bérlakásból 3 év alatt 340 eladásra került, majd a megmaradt bérlakás-állomány egy 99-ben átadott garzonházzal bővült. Jelenleg 200 bérlakást kezelünk. Kezdetben a megalakult társasházak kezelését is elláttuk, de ezek is fokozatosan saját kezelésbe mentek át.

A megmaradt néhány bérlakást zömmel szociálisan rászorultak lakják, s rendkívül nehéz a bevételeket biztosítani. Működik lakásfenntartási támogatás, lakbértámogatás, a hátralékok részletekben történő megfizetése, de gyakori a végrehajtó igénybevétele is, a jövedelmekből való letiltás. Két bérlő esetében kilakoltatásra is sor került 99-ben. A következetes odafigyelések eredménye, hogy bérlőink igyekeznek közreműködni velünk, s fokozatosan csökkennek a hátralékok. Ezen változások eredményeképpen megváltozott a 11 fős karbantartó csoport feladatköre is.

A lakások karbantartása, s az összes gondoksági ingatlanok (telephely, strand) mellett ők végzik az utcabútorok, a 20 játszótér berendezéseinek karbantartását, újak gyártását, s tevékenységük kiterjed a társintézmények építőipari és szakipari karbantartására is. Ezen túl kialakítottunk egy külső megrendelői kört, akik részére megbízható partnerekké váltunk, s magunk számára pedig stabil bevételi lehetőséget biztosítunk.

A csoport nagyon jól összekovácsolódott, szinte minden szakipari tevékenységet felölelő egységet alkot. A harmadik fő tevékenységünk a Városi Termál- és Strandfürdő üzemeltetése. A fürdő 1990-ben épült, mikor a város kinőtte a századelőn épült gyógy- és termálfürdőjét. A gyógyfürdőt a kórház működteti. Az új fürdő a város északi végén épült, s a rendelkezésre álló további terület máris kezd benépesülni, 99-ben 200 fős kemping létesült mellé.

A strand ezer fő befogadására alkalmas, ötven méteres feszített víztükrű medencével, részben fedett élménymedencével és pancsolómedencével. A területen sportpályák, büfék, játszótér, kölcsönző van. A strand négyhónapos nyitvatartása alatt negyvenkétezer látogatót fogad, az öt fő állandó alkalmazott mellett tizenhat szezonmunkást foglalkoztat. Vendégeink között egyre gyakoribbak a rendszeresen visszajáró külföldi látogatók. A strandot kiszolgáló hatszáz liter/perc vízhozammal rendelkező 60 ˘C-os termálkút további hasznosításával nagy fejlesztési lehetőségeket látunk. Ezirányú törekvéseink megegyeznek a város fejlesztési elképzeléseivel.

Az intézmény kapcsolata az önkormányzattal, a város vezetésével kiegyensúlyozott. Ennek ellenére állandó a bizonytalansági tényező az önkormányzati finanszírozás területén. Az intézményi hálózaton belül mi látunk el "nem kötelező" feladatokat, s a város költségvetési gondjai minden esetben a gondnokságot érintik elsősorban. Ennek kezelése nagyon megnehezíti munkánkat, a hosszabbtávú gondolkodást.

 

4. Törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről

Már évek óta téma az önkormányzati képviselők jogállásának kérdése a parlament pártjai között, különös tekintettel az összeférhetetlenségről szóló fejezetre. 2000. januárjában megszületett a törvényjavaslat, amely rendezi ezt a sok vitát kiváltó helyzetet. Hogy mennyire jó ez a javaslat - egyéni megítélés kérdése; egy azonban biztos: ha elfogadásra kerül, tagcégeink több vezetőjét is érinteni fogja, nem árt tehát részletesebben megismerkednünk vele.

A törvény hatálybalépésének időpontjától nem lehet tehát önkormányzati képviselő - központi államigazgatási szerv köztisztviselője; - a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője; köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed; - jegyző (főjegyző, közjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője; - a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója; - a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki a kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja; - aki önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el; - kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője; - a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja; - az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója); - az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja; - helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

A törvényjavaslat kitér arra is, hogy az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. Az önkormányzati képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem lehet a fenti kitételekben meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.

Az összeférhetetlenségi eljárás szerint a megválasztott önkormányzati képviselő az összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek, illetve az összeférhetetlenségi okot a tudomásra jutást követő 30 napon belül meg kell szüntetnie. Vitás esetben a képviselő-testület dönt az összeférhetetlenségről 30 napon belül, mely ellen az érintett önkormányzati képviselő felülvizsgálatot kérhet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. T. S.

 

5. Jó tudni!

Módosultak a számítógéppel előállított számlára vonatkozó előírások! Adóigazgatási azonosításra csak akkor alkalmas a számítógéppel előállított számla, az egyéb jogszabályi feltételeken túl, ha a program biztosítja a másolatokkal való hiánytalan elszámolást. Az úgynevezett többpéldányos összeszerelt leporellóra készülő számláknál technikailag nem oldható meg, hogy a számítógép a példányszámot feltüntesse a számla nyomtatásakor.

E probléma megoldására hozták a 34/1999. PM rendeletet. E rendelet 1. § (6) bekezdés b) pontja szerint az ilyen formában készített számlák esetében elegendő hivatkozni arra, hogy a számla hány példányban készült. Tehát az olyan számítógépes úton előállított számlák, amelyeken nem szerepelnek példányszámok, illetve nincs feltüntetve, hogy hány példányban készültek, nem alkalmasak adóigazgatási azonosításra, ezért az ilyen számlák után az ÁFA NEM VONHATÓ LE!

Gyakran előfordul az is, hogy az egypéldányos leporelló számla nyomtatásakor a nyomtató valamilyen technikai okból leáll, újraindításkor peidg – mivel a gépi program a számla ismételt kinyomtatását nem teszi lehetővé – már csak a következő példányszám jeleníthető meg a sorszámozásnál. Ekkor a másod-, illetve harmadpéldány is kezelhető eredetiként, de hitelesítő nyilatkozattal kell ellátni, és a szabályzatban rögzíteni szükséges a hitelesítésre jogosult személy nevét, beosztását és a hitelesítés módját.

6. Közgyűlés Szegeden

A Településszolgáltatási Egyesület 1999. november 30-án tartotta soron következő közgyűlését Szegeden. Szarvas Tibor elnök - miután köszöntötte a megjelenteket - először a napirendi pontokat szavaztatta meg, majd megkezdte beszámolóját. Szarvas Tibor: "Sikeres az új munkastílus" Az elnök úr szerint a tisztújító közgyűlésen elfogadott új munkastílus 90 százalékban megvalósult. Kitért arra, hogy eredményt elérni azonban csak megfelelő csapattal lehet, s bízik abban, hogy az év folyamán ez a csapat véglegesen összeállt.

A Településügyi törvénnyel kapcsolatosan dr. Kökényesi Józseffel, a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgató-helyettesével és Balsay Istvánnal, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága elnökével konzultáltak, aki régóta támogatója ennek az ügynek. Az adatbázis országos szintű megszervezésében az elnökség nem tudott előrelépni, viszont 57 cég adatai alapján hasznos információkhoz jutott az egyesület.

Kiderült például, hogy Nógrád- és Fejér megyében nincs tagcége a szervezetnek, így a tagtoborzásnál ezekre a területekre különös súlyt kell fektetni. A III. Országos Településüzemeltetési Szakmai Napok a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara anyagi támogatásának köszönhetően igen nívós helyen és nívós tartalommal került megrendezésre. Az alaptéma az EU csatlakozás hatása a településüzemeltetésre volt. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a témát folytatni kell.

Külön öröm, hogy a hulladéktörvény-tervezetet szakértette a Vegyes Tagozat, s ezáltal az egyesület is bele tudott szólni a törvény megalkotásába úgy, hogy szinte szó szerint belevették a törvénybe a Buzay József úr által leírtakat. Szarvas Tibor a Településüzemeltetési Kézikönyvvel kapcsolatosan elmondta, hogy a kivitelezéskor finomodott az elképzelés. Eszerint nem egy könyv lesz fizikai megjelenésében, hanem fejezetenkénti füzetekből fog állni. Elsőként a 4. fejezet füzete jelent meg.

A kézikönyv elkészítése folytatódik, még 6 téma van, melyről írni kell. Az elnök úr végezetül kiemelte, hogy az egyesület megjelenése javult a logo, a zászlók és a kiadványok megjelentetésének köszönhetően. Sikeresnek ítélte meg az Önkéntes Nyugdíjpénztár helyzetét és kiválónak minősítette a skandináv szakmai utat. Bordács András: "Gyarapodott az egyesület tagcégeinek száma" Bordács András elnökhelyettes a tagtoborzással kapcsolatosan elmondta, hogy a tervezett 10 százalékhoz képest a növekedés közel 13 százalék volt, ami kielégítőnek mondható. A külkapcsolatok területén továbbá is fontos szerepet játszik az egyesület és a román Liga Citadina együttműködése, de megtörtént a kapcsolatfelvétel az olasz Cispel egyesülettel is.

Sikeres volt a Svédországi szakmai út, 2000-ben pedig Kanada és az Egyesült Államok az úticél. A szakmai információs lappal kapcsolatban Bordács András megjegyezte, hogy eddig negatív visszajelzés, kritika nem érkezett. Ez jó is, meg rossz is, hiszen tökéletesen nem lehet csinálni semmit, és jó lenne az értelmes kritika. Havas András: "Előkészítésre került megállapodásunk a TÖOSZ-szal" Havas András elnökhelyettes beszámolója elején elmondta, hogy az elmúlt időszakban kidolgozásra, illetve előkészítésre került az Egyesület és a TÖOSZ közötti együttműködési megállapodás.

A TÖOSZ szervezeti felépítésében, a Településfejlesztési Bizottság ügyrendjébe tartozott a megállapodás előzetes véleményezése. Dorogi Gabriella, a XIII. kerület alpolgármester asszonya részéről merev ellenállás volt tapasztalható a bizottságban, ennél fogva nem kerülhetett sor aláírásra. Ezt követően megdöbbentő haláleset történt, dr. Köllner Ferenc főtitkár úr elhunyt, így az egyesületnek alkalmazkodnia kell az új feltételekhez, felálláshoz. Havas András részletesen értékelte a Liga Citadinánál tett látogatást, majd a kamarai munkával kapcsolatosan megjegyezte, hogy nem elég nagy a tagság aktivitása.

Ezután az oktatás-együttműködésről szólva az elnökhelyettes úr továbbra is szükségesnek tartotta mindkét részről a kölcsönös előnyök kiaknázását, és felhívta a figyelmet az anyagban szereplő két listára, amelyek a 2000-ben végző hallgatók névsorait tartalmazzák. Az évkönyvről mint részsikerről tudott beszámolni, mert a három hónap "kevés" volt ahhoz, hogy a tagcégek eljuttassák az elnökséghez bemutatkozó írásaikat. Így a négyoldalas kérdőívből állították össze a megjelent anyagot.

Tagozati beszámolók Varga László, a Vizes Tagozat vezetője az 1999. április 29-i debreceni találkozóról elmondta; megvizsgálták és kielemezték, hogy az árképzési metodika mennyire segítette a tagok ilyen irányú tevékenységét. Ezután második témaként az ivóvíz-hálózati veszteségek feltárásainak lehetőségeivel és módjaival foglalkoztak. A hajdúböszörményi értekezleten az ivóvízhálózatok másodlagos szennyeződése és a tisztítás gyakorlati lehetőségei volt a főtéma, majd a szennyvízcsatorna-tisztítás környezetbarát bioenzimmel című kérdéskört tárgyalták meg.

Október 28-án Nyírbátorban a résztvevők tájékoztatást kaptak a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek által, a vízműszolgáltatók körében végzett ellenőrzések tapasztalatáról. A rendezvényeken a megjelenés jónak mondható volt, hiszen Nyírbátorban például 27-en vettek részt. Buzay József a Vegyes Tagozat vezetője beszámolójában kiemelte, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megkereste a Településszolgáltató Egyesületet, hogy vegyen részt a hulladékgazdálkodási törvény előkészítő munkájában és annak szakmai egyeztetésében. A tagozatvezető úr részletesen elemezte a törvénytervezet sarkalatos pontjait és felvázolta a megoldások lehetőségeit. Végezetül a Településüzemeltetési Szakmai Nappal kapcsolatban elmondta: a törvény és rendeletalkotás terén túlzott hiú reményei nem lehetnek az Egyesületnek.

Véleménye szerint a minisztériumok képviselete sem túl előremutató ezeken a fórumokon. A beszámoló után Szarvas Tibor kiemelte, hogy a hulladéktörvénybe - a Buzay úr által írt, körülbelül 6 oldalnyi javaslat szinte teljes egészében bekerült. Ez ráirányította a figyelmet a Vegyes Tagozatra. Regényi János a Távhős Tagozat vezetőhelyettese, a Juhász József tagozatvezető úr által készített, mindenkinek kiosztott beszámolót ismertette.

A Távhő Tagozat eszerint négy témakörben foglalta össze a legfontosabb feladatokat, melyek a következők: az 1998. évi XVIII. Távhőtörvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a tagszervezetek adatbázisának létrehozása, az egységes díjképzési elvek kialakítása és a fejlesztési lehetőségek számbavétele. A tagozat feladatait elvégezte, bár a távhőrendszerek fejlesztési lehetőségeiről tervezett tagozati ülés elmaradt, de május-június hónapban több tagcégnél (Budaörs, Cegléd) elkezdődött és be is fejeződött a távhőrendszer rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljárás.

Pénzügyi és számvizsgálói beszámoló Székely Ildikó főkönyvelő az 1999. január-október havi időirányos terv-tény adatok összehasonlítását elemezte, melyet mindenki kézhez kapott a közgyűlésen. Molnár Gyula, a Számvizsgáló Bizottság elnöke elmondta, hogy a Bizottság 1999-ben három alkalommal vizsgálta az Egyesület gazdálkodását, a pénzügyi terv teljesítését. Minden alkalommal tételesen megvizsgálták a könyvelést, a főkönyvi kivonatot, az előző éves beszámolókat és az adatokkal kapcsolatban semmilyen eltérést nem tapasztaltak. Hozzászólások Mészáros Sándor, a Hajdúszoboszlói VGRT igazgatója a beszámolókat elfogadásra javasolta, jónak értékelte, csakúgy mint az elkészített füzeteket, valamint az Évkönyvet.

Az Információs Lap megjelenésének gyakoriságát növelné, ehhez 3000 forint tagdíjemelést javasolt, melyet a Közgyűlés elfogadott, azzal a kitétellel, hogy a lapnak évente minimum négy alkalommal meg kell jelennie. A Közgyűlés a Távhős Tagozat lemondott vezetője helyére megválasztotta Regényi Jánost, a tagozat korábbi vezetőhelyettesét; Regényi úr helyére pedig Balázs Jánost, a Halas-Távhő Kft ügyvezető igazgatóját. A Közgyűlés végén bemutatkoztak az Egyesület új tagcégei. Kuknyó János a Beszterce-Kemecse-Tiszarád-Vasmegyer Vízi Közmű KHT tevékenységét ismertette, Vezendi Imre pedig a Derecskei Városgazdálkodási KHT-t mutatta be.

 

Közgyűlés Szegeden

A Településszolgáltatási Egyesület 1999. november 30-án tartotta soron következő közgyűlését Szegeden. Szarvas Tibor elnök - miután köszöntötte a megjelenteket - először a napirendi pontokat szavaztatta meg, majd megkezdte beszámolóját. Szarvas Tibor: "Sikeres az új munkastílus" Az elnök úr szerint a tisztújító közgyűlésen elfogadott új munkastílus 90 százalékban megvalósult. Kitért arra, hogy eredményt elérni azonban csak megfelelő csapattal lehet, s bízik abban, hogy az év folyamán ez a csapat véglegesen összeállt.

A Településügyi törvénnyel kapcsolatosan dr. Kökényesi Józseffel, a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgató-helyettesével és Balsay Istvánnal, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága elnökével konzultáltak, aki régóta támogatója ennek az ügynek. Az adatbázis országos szintű megszervezésében az elnökség nem tudott előrelépni, viszont 57 cég adatai alapján hasznos információkhoz jutott az egyesület. Kiderült például, hogy Nógrád- és Fejér megyében nincs tagcége a szervezetnek, így a tagtoborzásnál ezekre a területekre különös súlyt kell fektetni.

A III. Országos Településüzemeltetési Szakmai Napok a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara anyagi támogatásának köszönhetően igen nívós helyen és nívós tartalommal került megrendezésre. Az alaptéma az EU csatlakozás hatása a településüzemeltetésre volt. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a témát folytatni kell. Külön öröm, hogy a hulladéktörvény-tervezetet szakértette a Vegyes Tagozat, s ezáltal az egyesület is bele tudott szólni a törvény megalkotásába úgy, hogy szinte szó szerint belevették a törvénybe a Buzay József úr által leírtakat. Szarvas Tibor a Településüzemeltetési Kézikönyvvel kapcsolatosan elmondta, hogy a kivitelezéskor finomodott az elképzelés.

Eszerint nem egy könyv lesz fizikai megjelenésében, hanem fejezetenkénti füzetekből fog állni. Elsőként a 4. fejezet füzete jelent meg. A kézikönyv elkészítése folytatódik, még 6 téma van, melyről írni kell. Az elnök úr végezetül kiemelte, hogy az egyesület megjelenése javult a logo, a zászlók és a kiadványok megjelentetésének köszönhetően. Sikeresnek ítélte meg az Önkéntes Nyugdíjpénztár helyzetét és kiválónak minősítette a skandináv szakmai utat. Bordács András: "Gyarapodott az egyesület tagcégeinek száma" Bordács András elnökhelyettes a tagtoborzással kapcsolatosan elmondta, hogy a tervezett 10 százalékhoz képest a növekedés közel 13 százalék volt, ami kielégítőnek mondható.

A külkapcsolatok területén továbbá is fontos szerepet játszik az egyesület és a román Liga Citadina együttműködése, de megtörtént a kapcsolatfelvétel az olasz Cispel egyesülettel is. Sikeres volt a Svédországi szakmai út, 2000-ben pedig Kanada és az Egyesült Államok az úticél. A szakmai információs lappal kapcsolatban Bordács András megjegyezte, hogy eddig negatív visszajelzés, kritika nem érkezett. Ez jó is, meg rossz is, hiszen tökéletesen nem lehet csinálni semmit, és jó lenne az értelmes kritika. Havas András: "Előkészítésre került megállapodásunk a TÖOSZ-szal" Havas András elnökhelyettes beszámolója elején elmondta, hogy az elmúlt időszakban kidolgozásra, illetve előkészítésre került az Egyesület és a TÖOSZ közötti együttműködési megállapodás. A TÖOSZ szervezeti felépítésében, a Településfejlesztési Bizottság ügyrendjébe tartozott a megállapodás előzetes véleményezése. Dorogi Gabriella, a XIII. kerület alpolgármester asszonya részéről merev ellenállás volt tapasztalható a bizottságban, ennél fogva nem kerülhetett sor aláírásra.

Ezt követően megdöbbentő haláleset történt, dr. Köllner Ferenc főtitkár úr elhunyt, így az egyesületnek alkalmazkodnia kell az új feltételekhez, felálláshoz. Havas András részletesen értékelte a Liga Citadinánál tett látogatást, majd a kamarai munkával kapcsolatosan megjegyezte, hogy nem elég nagy a tagság aktivitása. Ezután az oktatás-együttműködésről szólva az elnökhelyettes úr továbbra is szükségesnek tartotta mindkét részről a kölcsönös előnyök kiaknázását, és felhívta a figyelmet az anyagban szereplő két listára, amelyek a 2000-ben végző hallgatók névsorait tartalmazzák. Az évkönyvről mint részsikerről tudott beszámolni, mert a három hónap "kevés" volt ahhoz, hogy a tagcégek eljuttassák az elnökséghez bemutatkozó írásaikat. Így a négyoldalas kérdőívből állították össze a megjelent anyagot.

Tagozati beszámolók Varga László, a Vizes Tagozat vezetője az 1999. április 29-i debreceni találkozóról elmondta; megvizsgálták és kielemezték, hogy az árképzési metodika mennyire segítette a tagok ilyen irányú tevékenységét. Ezután második témaként az ivóvíz-hálózati veszteségek feltárásainak lehetőségeivel és módjaival foglalkoztak. A hajdúböszörményi értekezleten az ivóvízhálózatok másodlagos szennyeződése és a tisztítás gyakorlati lehetőségei volt a főtéma, majd a szennyvízcsatorna-tisztítás környezetbarát bioenzimmel című kérdéskört tárgyalták meg. Október 28-án Nyírbátorban a résztvevők tájékoztatást kaptak a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek által, a vízműszolgáltatók körében végzett ellenőrzések tapasztalatáról. A rendezvényeken a megjelenés jónak mondható volt, hiszen Nyírbátorban például 27-en vettek részt.

Buzay József a Vegyes Tagozat vezetője beszámolójában kiemelte, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megkereste a Településszolgáltató Egyesületet, hogy vegyen részt a hulladékgazdálkodási törvény előkészítő munkájában és annak szakmai egyeztetésében. A tagozatvezető úr részletesen elemezte a törvénytervezet sarkalatos pontjait és felvázolta a megoldások lehetőségeit. Végezetül a Településüzemeltetési Szakmai Nappal kapcsolatban elmondta: a törvény és rendeletalkotás terén túlzott hiú reményei nem lehetnek az Egyesületnek. Véleménye szerint a minisztériumok képviselete sem túl előremutató ezeken a fórumokon. A beszámoló után Szarvas Tibor kiemelte, hogy a hulladéktörvénybe - a Buzay úr által írt, körülbelül 6 oldalnyi javaslat szinte teljes egészében bekerült.

Ez ráirányította a figyelmet a Vegyes Tagozatra. Regényi János a Távhős Tagozat vezetőhelyettese, a Juhász József tagozatvezető úr által készített, mindenkinek kiosztott beszámolót ismertette. A Távhő Tagozat eszerint négy témakörben foglalta össze a legfontosabb feladatokat, melyek a következők: az 1998. évi XVIII. Távhőtörvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a tagszervezetek adatbázisának létrehozása, az egységes díjképzési elvek kialakítása és a fejlesztési lehetőségek számbavétele. A tagozat feladatait elvégezte, bár a távhőrendszerek fejlesztési lehetőségeiről tervezett tagozati ülés elmaradt, de május-június hónapban több tagcégnél (Budaörs, Cegléd) elkezdődött és be is fejeződött a távhőrendszer rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljárás.

Pénzügyi és számvizsgálói beszámoló Székely Ildikó főkönyvelő az 1999. január-október havi időirányos terv-tény adatok összehasonlítását elemezte, melyet mindenki kézhez kapott a közgyűlésen. Molnár Gyula, a Számvizsgáló Bizottság elnöke elmondta, hogy a Bizottság 1999-ben három alkalommal vizsgálta az Egyesület gazdálkodását, a pénzügyi terv teljesítését. Minden alkalommal tételesen megvizsgálták a könyvelést, a főkönyvi kivonatot, az előző éves beszámolókat és az adatokkal kapcsolatban semmilyen eltérést nem tapasztaltak.

Hozzászólások Mészáros Sándor, a Hajdúszoboszlói VGRT igazgatója a beszámolókat elfogadásra javasolta, jónak értékelte, csakúgy mint az elkészített füzeteket, valamint az Évkönyvet. Az Információs Lap megjelenésének gyakoriságát növelné, ehhez 3000 forint tagdíjemelést javasolt, melyet a Közgyűlés elfogadott, azzal a kitétellel, hogy a lapnak évente minimum négy alkalommal meg kell jelennie. A Közgyűlés a Távhős Tagozat lemondott vezetője helyére megválasztotta Regényi Jánost, a tagozat korábbi vezetőhelyettesét; Regényi úr helyére pedig Balázs Jánost, a Halas-Távhő Kft ügyvezető igazgatóját. A Közgyűlés végén bemutatkoztak az Egyesület új tagcégei. Kuknyó János a Beszterce-Kemecse-Tiszarád-Vasmegyer Vízi Közmű KHT tevékenységét ismertette, Vezendi Imre pedig a Derecskei Városgazdálkodási KHT-t mutatta be.

 

7. Jó tudni! (2)

Módosultak a számítógéppel előállított számlára vonatkozó előírások! Adóigazgatási azonosításra csak akkor alkalmas a számítógéppel előállított számla, az egyéb jogszabályi feltételeken túl, ha a program biztosítja a másolatokkal való hiánytalan elszámolást. Az úgynevezett többpéldányos összeszerelt leporellóra készülő számláknál technikailag nem oldható meg, hogy a számítógép a példányszámot feltüntesse a számla nyomtatásakor. E probléma megoldására hozták a 34/1999. PM rendeletet. E rendelet 1. § (6) bekezdés b) pontja szerint az ilyen formában készített számlák esetében elegendő hivatkozni arra, hogy a számla hány példányban készült. Tehát az olyan számítógépes úton előállított számlák, amelyeken nem szerepelnek példányszámok, illetve nincs feltüntetve, hogy hány példányban készültek, nem alkalmasak adóigazgatási azonosításra, ezért az ilyen számlák után az ÁFA NEM VONHATÓ LE! Gyakran előfordul az is, hogy az egypéldányos leporelló számla nyomtatásakor a nyomtató valamilyen technikai okból leáll, újraindításkor peidg – mivel a gépi program a számla ismételt kinyomtatását nem teszi lehetővé – már csak a következő példányszám jeleníthető meg a sorszámozásnál. Ekkor a másod-, illetve harmadpéldány is kezelhető eredetiként, de hitelesítő nyilatkozattal kell ellátni, és a szabályzatban rögzíteni szükséges a hitelesítésre jogosult személy nevét, beosztását és a hitelesítés módját.

 

8. Információ az elnökség munkájáról (2)

Az elnökség az utolsó közgyűlés óta eltelt időszakban kétszer ülésezett, mindkétszer Szigetszentmiklóson az Egyesület központjában. A 2000. január 18-i ülésen az Elnökségen kívül jelen voltak a tagozatok vezetői, illetve a Számvizsgáló Bizottság elnöke is. Hét napirend megtárgyalására került sor, melyek közül kiemelkedően fontos volt: – a szegedi közgyűlésen megfogalmazott határozatok és feladatok áttekintése; – az Egyesület 2000. évi munkaterve, ezen belül a tagozatok munkaterveinek egyeztetése; – személyi javaslatok a Közgazdasági Szakbizottságba beválasztandó új tagokra; – a következő közgyűlés előkészítése. Ezeken kívül tájékoztatás hangzott el az idei szakmai utakról, kiemelve a május 14-23 között sorra kerülő Kanada - USA, illetve a hannoveri világkiállításra októberben várható utazást, amire a felhívás később jelenik meg.

A 2000. február 23-i ülésen csak az Elnökség vett részt, melynek során az előző ülés legfontosabb témáinak befejező tárgyalására illetve új feladatok megfogalmazására került sor, többek között: – az "Év Településszolgáltatója" kitüntetés ez évi meghirdetése és az odaítélés szempontjainak pontosítása, valamint a zsűri összetételének megtárgyalása. Ezen az ülésen öt napirendi pontra került sor. Itt került ismertetésre az új összetételű Közgazdasági Szakbizottság melynek tagjai lettek: Székely Ildikó Aries KFT, Szigetszentmiklós Fekete János !!!!!!!!!!!!! KFT, Százhalombatta Kuttor György Sárvári - Víz KFT, Sárvár Grenczler István Biokom KFT, Pécs Józsa Gyuláné Városgazda Rt, Cegléd. Sor került az Egyesület Alapszabályának módosítására tett előkészületekről, illetve a módosítás indokoltságáról. Az itt összeállított javaslatait az Elnökség a következő közgyűlés elé terjeszti.

 

9. A Településszolgáltató Egyesület 2000. évi rendezvénynapára (2. félév)

Közgyűlés: 2000. november 28-29. vagy december 5-6. Hajdúszoboszló Elnökségi ülések: (állandó meghivott a Számvizsgáló Bizottság elnöke) 2000. augusztus 30. Szigetszentmiklós 2000. november 15. Szigetszentmiklós 2000. november 27. vagy december 4. Hajdúszoboszló Regionális rendezvények: A Dunától keletre eső terület cégei számára: 2000. június 14. Derecske A Dunától nyugatra eső terület cégei számára: 2000. június 20. Nagyatád Tagozati rendezvények: Vizes tagozat, 2000. szeptember 26. Távhőszolgáltatási tagozat, 2000. október 10. Budaörs Vegyes tagozat, 2000. október 10. Budaörs

 

10. Pályázati felhivás

A Településszolgáltatási Egyesület pályázatot hirdet "Az év településszolgáltatója" cim elnyerésére. A pályázat úgynevezett nyilt pályázat, amelyen egyesületünk tagcégeinek első számú vezetői vehetnek részt közvetlenül - pályázat - vagy közvetetten mások általi előterjesztés, illetve ajánlás (a továbbiakban pályázati anyag) alapján, akiknek meghatározó szerepük van cégük, vállalkozásuk irányitásában.

Feltételek: 1. A kommunális szolgáltatási szférában cégvezetőként eltöltött minimum 5 év 2. Az Egyesületünkben eltöltött 3 éves tagsági viszony A pályázati anyagot: - közvetlen részvételnél, maga a pályázó - közvetett részvétel esetén az Egyesület tagjai, vagy a tagok egy-egy csoportja - más érdekvédelmi szervezetek képviselői - minisztériumok, önkormányzatok - a cégek menedzsmentjei, vagy azok tagjai készithetik el, illetve nyújthatják be. A pályázatnak kötelezően tartalmaznia kell: 1. A pályázó szakmai önéletrajzát (maximum két A/4-es oldal) 2. A pályázó által irányitott vállalkozás elmúlt három évi üzleti adatait: forgalom, nyereség, vagyon, létszám (maximum két A/4-es oldal) 3. A pályázó szakmai érvelését a cég fejlődésének dinamikájáról, valamint arról, hogy az elért eredmények mennyiben tekinthetők a jelölt és a 2000-es év kiemelkedő teljesitményének, valamint a cég beosztott vezetőivel és dolgozóival való kapcsolatáról, társadalmi kötelezettségvállalásairól, esetleges publikációiról (maximum három A/4-es oldal).

A Zsűri szigorúan ragaszkodik a fenti terjedelmi korlátok, illetve tartalom betartásához! A pályázat elbirálása: A pályázatokat szakmai zsűri birálja el, amelynek tagjai a meghirdető szervek képviselői: - a mindenkori elnökség (3 fő) - a tagozatvezetők (3 fő) - a tagozatvezető helyettesek (3-4 fő) - a Közgazdasági Bizottság vezetője (1 fő) akik közül a birálaton egyidejűleg legalább hét főnek részt kell vennie. Nem lehet tagja a zsűrinek a pályázó. A zsűri kiemelten vizsgálja, hogy a jelölt személy szerint milyen módon járul hozzá a cég eredményes működéséhez, az adott szituációban a lehetőségi korlátok között. Vizsgálja továbbá a pályázó vezetői képességeit, mint például vezetési, szervezési teljesitményét, kommunikációs készségét, kockázatvállalási hajlandóságát, szakmai elismertségét, külön súlyt helyezve a jelölt emberi tulajdonságainak megitélésére. A cim adományozásához nem szükséges az önkormányzat egyetértése, de a véleménye igen.

A siker, a sikeresség szubjektiv kategória, éppen ezért megitélése, összehasonlitása különösképp bonyolult feladat, ezért a zsűri döntését pontrendszer alapján hozza meg. Értékelési szempontok: 1. Tevékenységének ideje alatt folyamatosan fejlődő, kiemelkedő szolgáltatási szinvonal 2. A szakmai körökben, szakhatósági berkekben elismert munkavégzés 3. Más szakmai érdekképviseleti, vagy civil szervezetben végzett tevékenység 4. Az általa irányitott cég, illetve cégek eredményes működése 5. Az Önkormányzat és a Cég közötti harmónikus kapcsolat 6. Köztiszteletben álló, elismert személyiség Pontrendszer: 1-2. szempont esetében 1-10 pont 3-6. szempont esetében 1-5 pont

A pályázat benyújtásának határideje: A pályázati felhivást a birálat előtt legalább 90 nappal az Egyesület Információs lapjában közzé kell tenni, megjelölve a benyújtás határidejét annak figyelembevételével, hogy a biráló bizottság (zsűri) a dij átadását megelőzőleg legalább harminc nappal dönteni tudjon. A benyújtási határidő ezévben: 2000. október 15. A pályázat benyújtásának cime: Településszolgáltatási Egyesület, 2310 Szigetszentmiklós, Határ út 12-14. A pályázat eredményhirdetésére az év végi közgyűlésen ünnepélyes keretek között kerül sor.

 

11. Beszámoló a pécsi közgyűlésről

A Településszolgáltató Egyesület Pécsen tartotta a 2000-es év első közgyűlését március 28-án. Szarvas Tibor elnök a megjelentek köszöntése után megszavaztatta a napirendi pontokat, majd átadta a szót a Magyarországon vendégeskedő román Liga Citadina delegációja vezetőjének, Ion Sorici elnök úrnak. ION SORICI: "Sok sikert kivánok a munkájukhoz" Az elnök úr először megköszönte a meghivást és a meleg fogadtatást, majd méltatta a két egyesület közötti baráti kapcsolatot. Kiemelte a hasonló látogatások fontosságát, hiszen mindkét ország tud újat mutatni a másiknak szakmai vonalon.

A Liga Citadinát egy dinamikus szövetségként jellemezte, amely együtt halad a Romániában megvalósuló reformokkal, amelyek a közüzemi tevékenységben észrevehetők. Beszélt arról, hogy a Liga első nemzetközi kapcsolata a Településszolgáltató Egyesülettel alakult ki, igy érzelmileg kötődnek Magyarországhoz. Végezetül sok sikert kivánt a közgyűlés munkájához és meghivta a TSZE delegációját Romániába. SZARVAS TIBOR: "Szükség van az Alapszabály módositására" Szarvas Tibor elnök úr először az adatbázis kérdésköréről szólt. Elmondta, hogy ez egy régi probléma, amit eddig nem tudott megoldani az egyesület. A munka még növekedett is azáltal, hogy differenciálódott egy belső és egy országos településüzemeltetési adatbázis létrehozására. Véleménye szerint a Közgazdasági Szakbizottság felállitása hivatott arra, hogy ezeket a problémákat megoldja, befejezze és továbbfejlessze. Az Országos Településüzemeltetési Szakmai Napokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény csak akkor lehet olyan nivós mint a tavalyi, ha sikerül ismét megkapni a kamarai támogatást.

Az időpont még kérdéses, de a rendezvény máris nagyobb jelentőséget kapott azáltal, hogy a TÖOSZ is jelezte együttműködését. A Településüzemeltetési Kézikönyvvel kapcsolatban tájékoztatta a közgyűlést, hogy az 5. számú füzetet mindenki kézhez kapta, de előkészületben van a 3. és a 10. számú is. A megjelent füzetet dr. Kara Pál szavaival ajánlotta a tagcégeknek: "...kiadásával a jelenlegi formájában messzemenően egyetértek. A szerző szinte túlzott igényességgel, minden részletre kiterjedően, és ami lényeges: magas szinvonalon dolgozta fel a témaköröket." Az elnök úr a nap egyik legfontosabb témájának nevezte az Alapszabály módositását.

Elmondta, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény módositásában két fontos dolog változott meg: az egyik az önkéntesség, a másik pedig az, hogy kitiltja az érdekvédelmi szervezetek képviselőit a kamarák képviselői közül olyan szinten, hogy még küldött sem lehet. Ez a törvénykezés Európában példátlan, hiszen a kamarák mindenhol az érdekvédelmi szervezetekre épülnek. Az elnökség ezért javasolja az Alapszabály módositását, mely szerint az egyesület nem érdekkvédelmi, hanem lobby szervezet lenne, ennek segitségével változatlanul a szervezeti célnak megfelelő tevékenységet tudna végezni. A másik Alapszabály módositás a határozatképességet érinti. Erre azért van szükség, mert a tagság növekedése miatt nem lehet tartani a kétharmados arányt, ezért meg kellene elégedni a törvényben szereplő 50 % + 1 fővel.

Szarvas Tibor az egyebekben előszőr a "Három Szombat" Országos Közterület Szépitő Versenyről beszélt, ahol a legfőbb változás, hogy az önkormányzatokat is bevonták a munkába. A verseny nemzetközi lesz, a környező országok városai az utolsó fordulóban vesznek részt. Az egyesület által szervezett kanadai szakmai úttal kapcsolatban az elnök úr kiemelte, hogy nagy érdeklődést keltett az utazás, mivel a településüzemeltetési szakmából még ekkora delegáció nem érkezett hazánkból az észak-amerikai országba. Ezért a kanadai konzullal személyesen is találkozni fog április 3-án Szigetszentmiklóson. A Liga Citadinán keresztül az egyesület eljutott az olasz Cispelig, mely hasonló szervezet mint a TSZE.

Az elnök úr az "Év településszolgáltatója" cim kiirásával kapcsolatban elmondta, hogy megváltozott a zsűri összetétele és a felvétel- valamint az értékelési rendszer. Szarvas Tibor végezetül felhivta a figyelmet a HVDSZ 2000 Szakszervezet által kezdeményezett önsegélyező pénztárra, amely elsősorban az alacsony jövedelmű dolgozóknak szól. Kérte, hogy mindenki a saját cégénél propagálja ezt a lehetőséget. BORDÁCS ANDRÁS: "Év végére növekszik taglétszámunk" Bordács András elnökhelyettes úr először a tagtoborzásról beszélt. Elmondta, hogy minden esztendőben van fluktuáció az egyesületen belül, de ez általában úgy alakul, hogy év végére növekszik a taglétszám.

Bizott abban, hogy Nógrád, Fejér és Komárom megyében is tud tagokat toborozni a szervezet. Ezután tájékoztatta a közgyűlés tagjait, hogy megjelent az Egyesület Információs Lapja II. évfolyamának 1. száma. Kérte a jelenlévőket, hogy a szerkesztőbizottság munkáját segitsék javaslataikkal, információikkal. Felhivta a Liga Citadina képviselőinek figyelmét arra, hogy tagcégei ingyenesen hirdethetnek a lapban. Ilyen ajánlatot a magyar fél is kapott a román partnertől. Ugyancsak ingyenesen mutatkozhatnak be a lapban az egyesület kisebb tagcégei is. Az "Év településszolgáltatója" cimmel kapcsolatban megjegyezte, hogy a pontozással egyetért, de minden egyes feltételt 1-5-ig kellene pontozni. HAVAS ANDRÁS: "Átszervezik a TÖOSZ-t" Havas András elnökhelyettes úr a TÖOSZ-nál tett látogatás kapcsán elmondta, hogy át akarják szervezni a régi Köllner féle felállást: a bizottságokat újra akarják választani, az elnökséget újraválasztották, a főtitkár úr koncepciója most van kialakulóban, következésképpen a választások révén létrejön az új Településfejlesztési Bizottság.

Elképzelhető, hogy ez jóvá fogja hagyni az Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodást ami akkor hamar az elnökség elé kerülhet. Az elnökhelyettes úr az oktatási együttműködésekkel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki, hogy kevesen jelentkeztek a hallgatók gyakorlati hely megjelölésével, illetve a témakörök kapcsán. Véleménye szerint, ha az egyesület logóival elkészült különböző szakmai anyagokat elegendő példányszámban megkapják a főiskolák, akkor már kötődésük lesz a később végzett településmérnököknek.

Ezután Havas András elmondta, hogy a kamaráknál milliós nagyságrendű volt az a támogatás, amit az egyesületnek elért pozicióján keresztül sikerült megszereznie. A TSZE alakitotta meg például Hajdú-Bihar megyében a Közüzemi Szolgáltató tagozatot, és a tavalyi évben több mint 700 E Ft-ot sikerült elnyerni különböző cimen. Ilyen volt a rendezvények szervezése, kiállitások támogatása, kiadványok készitése. Tagozati beszámolók Varga László úr, a Vizes tagozat vezetője a közgyűlésnek kiadott beszámolóját egészitette ki néhány mondattal. Elmondta, hogy a tagozat korábban a szakmai szövetséggel kötött együttműködési megállapodást, de úgy vélte, ez az együttműödés valahol elsikkadt. Ez akkor is tapasztalható volt, amikor a szakmai szövetség kiadott "Vizdij metodika kidolgozása" cimmel egy anyagot, amelyben a kéttényezős dij szerepelt. Szabolcs-Szatmár megyében több helyen alkalmazásra került ez a módszer, de vitát és országos felháborodást váltott ki.

A szakmai szövetség ebben a kérdésben nem állt az egyesület mögött, de az Alkotmánybiróság határozata szerint a kéttényezős dijrendszer bevezetése nem tilos, jogszabályszerű. A Hőszolgáltatási (Regényi János) és a Vegyes tagozat (Buzay József) vezetője a kiadott irásos anyagot nem kivánta szóban kiegésziteni. Pénzügyi és számvizsgálói beszámoló Székely Ildikó főkönyvelő az 1999. évi terv-tényadatok összehasonlitásával kezdte meg beszámolóját. A részletes elemzést a közgyűlésen mindenki kézhez kapta. A beszámoló után Molnár Gyula, a Számvizsgáló Bizottság elnöke elmondta, hogy a Bizottság 2000. március 22-én vizsgálta meg az előző közgyűlés óta eltelt időszakra vonatkozó pénzügyi terv teljesitéséhez kapcsolódó bizonylatokat. Valamennyi okmányt, valamennyi számlát, valamennyi kivonatot átnézték és mindent helyénvalónak találtak. Molnár Gyula kitért a tagdijfizetési morálra is, amelyet jónak itélt.

Hozzászólások Havas András a "Három Szombat" versennyel kapcsolatban tett javaslatot. Szerinte csak akkor kell dijat adni a városoknak, településeknek, ha az Egyesület tagcége ténykedik ott. Tóth károly felajánlotta mind az elnöségnek, mind a Vegyes tagozatnak, hogy ülésüket tartsák Szentgotthárdon. Alapszabály-módositás és választások Az Alapszabály módositását a közgyűlés mind a határozatképesség, mind a TEAOR besorolás tekintetében elfogadta. Ugyancsak egyetértettek az egyesület tagjai abban, hogy több elnökhelyettest választhassanak a tagozatok a továbbiakban. Erre elsősorban a Vegyes tagozat szerteágazó tevékenysége miatt volt szükség.

A Vegyes tagozat elnökhelyettesének Juhász Józsefet választották meg. A közgyülés egyetértett a Közgazdasági Szakbizottság felállitásával is. Vezetője Székely Ildikó, az ARIES Kft. és az egyesület főkönyvelője lett, tagjai pedig: Fekete János, Kuttor György, Grenczler István és Józsa Gyuláné. Póttagnak választották Májer Ferencnét, Kéri Sándornét és Tóth Erzsébetet. A közgyűlés ezután elfogadta a 2000. évre vonatkozó munkatervet és az elhangzott beszámolókat. Új tagcég: a monori KÖVÁL Rt. Takács Endre úr, a monori KÖVÁL Rt. nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd társaságukról szólva elmondta, hogy a költségvetési üzem megszűnését követően, annak vagyonából jött létre. 65 %-a Monor város tulajdonában van, 35 %-a pedig egy dolgozói alapitványé. A cég az elmúlt 8 gazdasági évben minden évet nyereséggel zárt. Végezetül Szarvas Tibor elnök úr megköszönte a figyelmet és lezárta a közgyűlést.

 

12. Bemutatkozik a Mátészalkai Kristályviz Kht.

A KRISTÁLYVIZ KHT. a Mátészalka térségében található települések ivóviz és szennyviz közműveinek üzemeltetését végzi. A társaság 1995. július 26-án alakult 5.090 eFt törzstőkével 32 önkormányzat alapitásában. A szolgáltatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei közüzemi - végelszámolás alatt lévő - vállalattól vette át a KHT. A fizikai és szellemi foglalkoztatottak száma 60 fő, akik 15 vizműtelep és 3 szennyviztelep üzemét látják el, a fiatal, 30 éves átlagéletkorú szakmai vezetés irányitásával. A teljes egészében önkormányzati tulajdonú társaság a megalakulását követően bizonyitotta életképességét, ezt támasztotta alá az eredményes első gazdasági év, valamint az a tény, hogy ilyen nagyságú szervezettel meglehetős biztonsággal végezhető a lakossági alapellátás! Az önkormányzatokkal egyetértve az amortizációs alap képzésével lehetőség nyilt az elavult rendszerek felújitására, rekonstrukciók végzésére.

A szolgáltatás szinvonalának elősegitése érdekében hozta létre társaságunk és több más megyei hasonló tevékenységet végző társaság az IVÓVIZ-6 KFT-t, ami akkreditált laborral és vizmérő felújitó részleggel rendelkezik. A KRISTÁLYVIZ KHT. úgy gondolta, hogy az üzemeltetési területhez tartozó mintegy 53 ezer ember ellátása érdekében ki kell használni a pályázatok adta lehetőségeket. Ez a gondolat vezetett bennünket arra, hogy 1997. január 1-jével a cég átalakuljon Közhasznú Társasággá. Az alapellátás végzése mellett épitési és egyéb vállalkozási munkákkal egészitjük ki árbevételeinket. Ezek aránya az alaptevékenységen belül 15-20 %-os nagyságrendű. Nagy előrelépést jelentett az 1999. január 1-jével bevezetett kéttényezős dij, ami kiegyensúlyozott szolgáltatás megteremtését eredményezte.

Az 1999. évi árbevételünk meghaladta a 155 mFt-ot. Ehhez az árbevételhez 1 %-os kintlévőség párosult, ami gyors, naprakész intézkedések mellett a lakosok fizetési morálját is jellemzi. A saját tőke növekedése jelentős az 1999-es évben, és úgy hisszük, hogy a társaság megerősödésében ez csak a kezdet. Hiszünk benne, hogy a következő évek hasonló fejlődéssel jellemezhetők. A térségünben meginduló szennyvizcsatorna épitési beruházások azt eredményezték, hogy évről-évre több szennyviztelep üzemeltetését látjuk el.

A KRISTÁLYVIZ KHT. 3 éves fejlesztési elképzelése alapján végzi tudatosan a szolgáltatás minőségi javitását segitő rekonstrukciókat. A 2000. évi fejlesztési elképzeléseink között szerepel egy három települést ellátó, 5 ezer főt érintő vizmű épitése, aminek finanszirozását az önkormányzatokkal közösen vállaltuk fel. A KHT. mottója, hogy "mindent a lakosság ellátásáért". Úgy gondoljuk, hogy a térség anyagiakban nem igen bővelkedő lakosainak a legnagyobb kedvezmény egy megfelelő, elfogadható dij alkalmazása részünkről. Taggyűlésünk, ahol immár 33 önkormányzat képviselője van jelen, az elképzeléseinket támogatva segiti céljaink megvalósitását, egy hosszú távú minőségi szolgáltatást.

 

 

13. A Gazdasági Minisztérium 2000. évi vissza nem téritendő és kedvezményes pályázatai állami támogatások elnyerésére

1. Beruházások létesitése 200 millió forint (a pályázat volumenétől függ) Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók. Olyan többlet-termelőkapacitást létrehozó beruházásra, amelynek beruházási költsége az 50 millió Ft-ot meghaladja, és a beruházás megkezdésétől számitott két éven belül megvalósul (ám a beruházás a pályázat benyújtásakor még nem kezdődött meg). A feldolgozóipari beruházások versenyképességének javitása korszerű termelőkapacitások létesitésén, növelésén keresztül (alkatrészek, részegységek, csomagolóanyagok, környezetvédelmi technológiai berendezések gyártásának beruházásai előnyben részesülnek).

2. Munkahelyek létrehozása 1,5 millió Ft munkahelyenként - 100 millió Ft pályázónként Vissza nem téritendő és/vagy kamatmentes visszatéritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók. Műszaki berendezések, gépek, gyártóeszközök, technológiák igazolt költségeire vagy ezekhez képzés támogatására. (A beruházásnak két éven belül meg kell valósulnia.) Munkahelyteremtés, tartós foglalkoztatást biztositó, korszerű, magas minőségű termékek gyártására alkalmas beruházások révén.

3. Kis- és középvállalkozások kölcsönfelvétele Maximum 100 millió Ft kölcsön 30-50 %-os kamattámogatás 2000. november 10-ig folyamatosan Társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, amelyek devizabelföldinek minősülnek, foglalkoztatottjaik létszáma maximum 250 fő, éves nettó árbevételük maximum 4 Mrd Ft (vagy mérlegfőösszegük 2,7 Mrd Ft), a magántulajdon aránya minimum 75 %. Olyan forinthitel kamattámogatására, amely feldolgozóipari, épitőipari, műszaki kutatásfejlesztési, számitástechnikai, franchise rendszerű szolgáltatás, turisztikai vagy logisztikai tevékenységnek a megvalósitására, fejlesztésére és bővitésére irányul. Minimum 25 % saját forrás szükséges. Kis- és középvállalkozások beruházásainak előmozditása.

4. Kisvállalkozások pénzügyi lizingje Maximum 30 millió Ft pénzügyi lizing 30-50 %-os kamattámogatás 2000. november 10-ig folyamatosan Társas vállalkozások és egyéni vállalkozók, amelyek devizabelföldinek minősülnek, foglalkoztatottaik száma 50 főnél kevesebb, éves nettó árbevételük legfeljebb 700 millió Ft (vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 500 millió Ft), a magántulajdon aránya minimum 75 %. Olyan pénzügyi lizinghez, amely feldolgozóipari, épitőipari vagy számitástechnikai tevékenység létesitésére, fejlesztésére, gyártási technológia korszerűsitésére vagy kapacitás bővitésére, gépek, berendezések beszerzésére, üzembe helyezésére irányul. Minimum 40 % saját forrás szükséges. Kisvállalkozások beszállitói és versenyképességének javitása pénzügyi lizing keretében megvalósuló technikai fejlesztéssel.

5. Kereskedelemfejlesztés A jogcim szerinti költségek 50 %-a Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Legalább egy éve ténylegesen működő belföldi székhelyű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, melyek feldolgozó tevékenységet folytatnak. Külföldi kiállitáson hazai termékkel történő részvételhez, marketingeszözök készitéséhez, külföldi szalapokban történő hirdetéshez. Magyar termékek külpiaci értékesitésének, valamint - beszállitóvá váláson keresztül - hazai hozzáadott érték növelésének elősegitése.

6. Minőségbiztositás Költségek 50 %-a Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Legalább egy éve ténylegesen működő belföldi székhelyű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók, melyek meghatározott feldolgozóipari tevékenységet folytatnak. ISO 9001:2000, ISO 14001:1996, QS 9000, VDA 6, AQAP 110, AQAP 120 minőség- és környezetirányitási és minőségbiztositási rendszerek kialakitásához, bevezetéséhez és tanússittatásához. EU-komform minőség- és környezetirányitási rendszerek kiépitése és tanúsittatása, minőségszemlélet terjesztése főként olyan cégeknél, amelyek beszállitott gyártmányaikat külpiacon értékesitett termékekhez gyártják.

 

14. Információ az elnökség munkájáról (2)

Az elnökség a 2000. március 18-ai, pécsi közgyűlés óta eltelt időszakban egyszer ülésezett, a Zala megyei Lentiben, majd az ülést követően az általa meghirdetett szakmai konferencián vett részt, Szécsisziget községben, a felújitott Szapáry kastélyban. Az elnökségi ülésen hat napirendi pont megtárgyalására került sor, melyek közül külön hangsúlytt kapott a pécsi közgyűlésen megfogalmazott feladatok intézése, a tagtoborzás és a soron következő regionális rendezvények témaválasztása. Az elnökség tagjai névreszólóan osztották fel egymás között a feladatokat.

Megerősitették, hogy a tagtoborzást elsősorban Nógrád, Fejér és Komárom-Esztergom megyékben kell hatékonyabbá tenni, felhasználva a régi kapcsolatokat, illetve a TÖOSZ és a megyei Kereskedelmi és Iparkamarák segitségét, a velük megkötött, kialakult együttműködési kereteken belül. A szakmai konferencia, melynek szervezésében oroszlánrészt vállalt a csesztregi EXTENSO KFT. ügyvezető igazgatója, Kiss Endre úr, az alábbi témákat tárgyalta meg: Megnyitó Előadó: Szarvas Tibor, az Egyesület elnöke Az átalakulás folyamata és felkészülés az új kihivásokra a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál Előadó: Tóth István főtitkár Bemutatkozik az Őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Területfejlesztési Társulás Előadó: Bagó József, Csesztreg polgármestere, a Társulás elnöke Bemutatkozik a Kerka menti Települések Szövetsége Előadó: Tóth Sándor, Lovászi polgármestere, a Szövetség elnöke Konzultáció, kérdések, hozzászólások az elhangzott előadásokhoz Vita az "Önkormányzati vállalatok irányitása, ellenőrzése, beszámoltatása" cimű kiadványról (mellékelt anyag) Előadó: Kristóf Zoltán, a Kristóf BT. ügyvezetője, a Know-How Fund Alapitvány képviselője.

A konferencia, melynek levezető elnöke Szarvas Tibor úr, az Egyesület elnöke volt, a rendelkezésre álló idővel jól gazdálkodott, annak ellenére, hogy az egyes témák bővebb kifejtése több időt igényelt volna. Az előadók igen lényegre törően mutattákk be eddigi tevékenységüket, eredményeiet és gondjaikat. A Kamara az új törvényből fakadóan, várhatóan - felmérésük szerint - elvesziti tagságának több, mint 70 %-át. Életben maradásukhoz új erőfeszitésekre, szolgáltatásokra lesz szükségük. Jó volt hallgatni a kistérségek elnökeinek tájékoztatóit, melyekből kiderült, hogy az országban az elsők között alakultak meg és működésükben komoly szerepet vállalt és vállal a Zala Megyei Közgyűlés is.

A résztvevők közöttt volt és értékes hozzászólásaival segitette a konferencia munkáját Katovics István úr, a Zala Megyei Közgyűlés munkatársa is. Helyi sajátosságukból fakadóan - határ menti közelség - egymással és szlovéniai településekkel is összefogva, helyi erőkre támaszkodva készitik sikeres pályázataikat. Az utolsó téma részletes tárgyalásával és vitájával az anyagot kiegészitő javaslatokkal ért véget a tanulságokkal is szolgáló konferencia.

Szigetszentmiklós, 2000. május 19. Gavalovics Gábor

 

15. Tanulmányúton az Újvilágban

Egyesületünk szegedi közgyűlésén a múlt télen, felvetődött az a gondolat, hogy meg kellene vizsgálni az európaiakétól eltérő, de szintén magas szinvonalú településüzemeltetési rendszereket is, hiszen az elmúlt években már sokfelé jártunk Európában. A választás Kanadára esett, amelyben nem kis szerepet játszott az a tény, hogy 1997-ben kapcsolat alakult ki a S. Q. A. E. állami környezetvédelmi szervezettel. Készülődésünk hire eljutott Kanada magyar konzulátusára, s némi tájékozódás után a konzul úr, W. G. McEwen, meglátogatott az Egyesület székhelyén. Támogatásáról biztositotta expediciónkat, s kifejezte örömét, hogy ilyen nagy számú csoport indul megismerni a kanadai viszonyokat.

A meghirdetett programra több utazási iroda adta be ajánlatát, amelyek közül végül a cseh Prazsky Clubét fogadtuk el. A döntést később sem bántuk meg, amikor a tervezett 3 szakmai program helyett 7-et szerveztek számunkra, bár végrehajtásuk komoly fizikai és lelki állóképességet követelt meg a résztvevőktől. A több mint 8 órás repülőút után érkeztünk Párizsból Montreálba, ahol a 6 órás időeltolódás ellenére másnap már a Réseau Environnementet látogattuk meg.

Ez az intézet Québec tartzomány kormányáé, s azzal a céllal alapitották, hogy kutatásokat folytasson a viz, a levegő és a föld tisztántartásának módszerei körében és foglalkozzon a szemét újrahasznositási lehetőségeivel. Sylvain Laramée igazgató azt is elmondta, hogy az általuk kidolgozott módszereket, eljárásokat ingyen bocsájtják a tartomány önkormányzatainak rendelkezésére, ezután pedig részt vesznek a gyakorlati hasznositás bevezetésében. A tárgyalás közben eszembe jutott dr. Kökényesi József azon régi álma, hogy egyszer majd megfelelő szellemi háttér áll a magyar önkormányzatok mögött, ha közigazgatási, településfejlesztési, településrendezési vagy településüzemeltetési problémákkal találják szemben magukat. Sokszor latolgattuk, hogyan lehetne ennek a szellemi bázisnak anyagi forrást teremteni. Kanadában minden tartománynak van ilyen intézménye, működésük eredménye az emberek hétköznapjaiban jelentkezik.

A Réseau Environnement eddigi legfontosabb, de már kifutóban lévő programja egy szennyviztisztitási módszer, amelynek megvalósitásához a tartományi kormány 85 % támogatást ad, 15 %-ot a helyi önkormányzatoknak kell biztositania. Laramée igazgató úr kifejezte együttműködési szándékát és meghivott bennünket, az Egyesületet a 2001. márciusában tartandó montreáli környezetvédelmi kiállitásra. Ezután a montreali magyar konzulátust kerestük fel, ahol Szirmai Tamás, a Kanadai-Magyar Kamara elnöke tájékoztatott bennünket a kanadai fűtési módokról. Mondanom sem kell, hogy Kanadában a távfűtés nem jellemző, hiszen az országnak, amelynek 22 millió lakosa van, 4 atomerőmű és rengeteg vizierőmű áll rendelkezésére. A legtöbb helyen tehát elektromos klimaberendezéssel oldják meg a hűtést, fűtést. Az előadás után a konzul úr, miután biztositott mindenféle üzleti ügyünkben támogatásáról, felbontott egy üveg magyar bort, amelyet kellő meghatottsággal elfogyasztottunk. Ennek kapcsán elmondta nekünk, amit később tapasztaltunk is, hogy Kanadában és az Egyesült Államokban közterületeken (utcán, buszon, villamoson stb.) tilos szeszes italt fogyasztani.

Általában a csoport közös élménye volt az út során a számunkra szokatlan mértékű állampolgári fegyelem a szabad világban. Másnap különleges túrán vettünk részt. Elmentünk Montreál város szilárd hulladéklerakójához, ahol beültettek bennünket egy sárga iskolabuszba és elkezdődött a szeméttelep megtekintésének mintegy 4 órás kirándulása. A hulladéklerakó 200 hektáros területén több mint száz éven keresztül kőbánya volt, annak bezárása után kezdték a szemetet lerakni, természetesen műszaki védelem nélkül.

A telep a város önkormányzatáé, ahová a város cége szállitja a szemetet, de a telepen a válogatást, a betelt részek rekultiválását, az újrahasznositást (üveg, papir, fa) privát cégek végzik. A következő napon Ottawában, az Industry Canada épületében a kanadai kormány képviselői fogadtak bennünket és szerveztek számunkra találkozót ottani cégek képviselőivel. Paul Vaillancourt az Industry Canada környezetügyi ágazatának és Les Arany, a szolgáltatásipari ágazatának és a fővárosi projektek ágazatának vezetője köszöntötte delegációnkat. Ezután Tom Hinke, a Thermal Energy International Inc. elnöke és munkatársai, majd dr. Gilles Turcotte, a Seprotech Systems Incorporated elnöke és munkatársai, végül Nell Van Walsum, a Water and Earth Science Associates Ltd. szaktanácsadónője mutatták be cégeik tevékenységeit.

Az elhangzottakat irásban is megkaptuk, az érdeklődőknek el tudom küldeni. Befejezésül Paul Vaillancourt meghivott mindannyiunkat virtuális irodájába egy CD által. Ez a diszk tartalmazza az Industry Canada teljes szakirodalmának cimlistáját, a szakterületek kiemelkedő eredményeit, igy aki számitógépével belép ebbe a virtuális hivatalba (virtual office), csak azt kell tudnia, hogy mi a problémája, a megoldási és kivitelezési javaslatok cimszó szerint megtalálhatók. Ismét egy példa arra, hogyan támogatja a kormány az önkormányzatokat. Az Ottawában eltöltött nap után, amelynek folyamán megismerkedtünk a világ legtisztább városával, utunk Torontóba vezetett. Cseh szervezőink programon kivül, csak úgy bemelegitésül arra a napra, elvittek bennünket egy hulladékátrakóba, mondván, hogy az ilyesmi sosem árthat.

Tény, hogy itt és az Egyesült Államok nagy városaiban is, távolra kell szállitani a szilárd hulladékot és sok ilyen átrakóra van szükség. A rövid látogatás után a programnak megfelelően a Viceroy Homes Limitedhez látogattunk, ahol a cég elnöke, Gaylord Lindal úr fogadott bennünket. Ez a KFT. faházakat gyárt, amely egész Kanadában és az USA-ban is elterjedt. Ezek a házak megfelelnek a -40 Celsius fokos télnek és a 30-35 Celsius fokos nyárnak, konfortosak, kényelmesek. Átlagos felépitési idő: 4 hét. 1999-ben Magyarországra is szállitottak 200 darab lakóházat. Innen egy újonnan épült olasz szociális otthonba mentünk, hogy a ház központi fűtését megnézzük.

Az érdekesség az volt, hogy itt nem a Kanada-szerte használt villamos egyedi klimaberendezések voltak, hanem központi melegvizfűtés, illetve hidegvizhűtés. A fűtést, hűtést, keringtetést elektromos energiával oldották meg. Ezeken a napokon, amikor a szakmai programok zajlottak, természetesen megismerkedtünk a városok nevezetességeivel is. Felejthetetlen volt a montreáli olimpiai stadion ferde tornya (a világ legmagasabb ilyen épitménye), a Notre Dame Bazilika, az ottawai Néprajzi Múzeum, a torontói 533 méter magas CN Tower, a Niagara, a Niagara Fallsban a Skylon Tower (236 m), a régi montreáli házsorok, a Genesis-zuhatag, vagy később New Yorkban Manhattan felhőkarcolói, a Brodway, a Szabadság szobor, a Bevándorlási Múzeum stb. Ezt a megfeszitett tempót azonban a legjobb akarat mellett sem lehetett tartani. Az egész út mélypontja Torontóban volt, ahol a 38 fős társaság a testi és lelki összeomlás szélén állt.

Ezt érzékelve a szervezők másnap reggel nem a szállodában reggeliztettek bennünket, hanem buszra szálltunk és 10 perc múlva már egy szakmai program kellős közepén ültünk: munkareggelit kaptunk. A reggelin részt vett Ontario tartomány kormányának környezetvédelmi felelőse, valamint dr. Simák Pál, a magyar Kereskedelmi Kirendeltség vezetője. Hallottunk az "Élőgépek" szennyviztisztitási módszerről, majd Simák úr biztositott ügyeinkben való támogatásáról. Szaván fogtuk, visszavittük a szállodába és átadtunk neki 5-6 darab projekttervet, amelyekhez anyagi forrásokat kell találni. Úgy gondolom, ez a kapcsolat élő marad és hosszútávú lesz. Összegezve: az út rendkivül érdekes és hasznos volt mind szakmailag, mind a túrista szemével. Érzékelhettük, hogy Kanada és az USA nem Európa, láthattuk rendkivüli gazdaságukat, megállapithattunk különbségeket és azonosságakat a szakmai kérdésekben. Nyitott, barátságos emberekkel találkoztunk, akik nagy figyelmet tanúsitanak országunk iránt.

Szigetszentmiklós, 2000. május 29. Szarvas Tibor

 

16. Beszállittatói-beszállitói kapcsolatok előmozditása (integrátori tevékenység)

10 millió Ft Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Olyan szervezetek vagy konzorciumok, melyek rendszeres üzleti kapcsolatban állnak kis- és középvállalkozások széles körével, és alkalmasak arra, hogy beszállitóvá válását szervezéssel és koordinációval segitsék, akik képesek beszállittató (integrátori) szervezetekkel való kapcsolattartásra. Beszállittatói kapcsolatok megerősödését segitő pénzügyi szolgáltatások fejlesztésére, emberi erőforrások fejlesztésére, minőségügyi követelmények megfogalmazására és érvényesitésére. Kis- és középvállalkozások ??? válása előmozditásának segitése tanácsadói tevékenységen keresztül.

8. Vállalkozások működési feltételeinek javitása 10 millió Ft Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Olyan gazdasági társaságok, alapitványok, szervezetek, kamarák, vállalkozói érdekképviseletek, amelyek rendszeres szakmai kapcsolatban állnak kis- és középvállalkozások széles köreivel. Önállóan és konzorciális formában is lehet pályázni. Szolgáltatási tevékenység folytatására és kialakitására, kis- és középvállalkozások gazdasági-pénzügyi-vállalkozási információellátottsága javitása céljából. EU-felkészitésükre, versenyképességük és vállalkozói szellemük erősitésére (Képzés, tanácsadás, információszolgáltatás és közvetités, rendezvények, kiállitások, vásárok szervezése, kiadványok megjelentetése).

A kis- és középvállalkozások poziciójának javitása, ??? 9. Ipari parkok fejlesztése 10-200 millió Ft között Vissza nem téritendő 2000. augusztus 31-ig folyamatosan Az alapinfrastruktúra fejlesztésére csak az ipari park cimet viselő szervezetek, a szolgáltatások fejlesztésére belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, illetve előzőeknek ipari parkokkal alkotott konzorciumai. Ipari parkok alap-infrastruktúrájának létrehozására irányuló beruházáshoz, logisztikai kapacitások gépeinek és technológiai berendezéseinek beruházásához. A beruházás költségének az 50 millió Ft-ot meg kell haladnia, 3 éven belül meg kell valósulnia, a beruházás a pályázat benyújtásakor még nem kezdődött el. Ipari parkok létrehozásának elősegitése, kis- középvállalkozások ipari parkokba történő betelepitésének támogatása.

10. Szálláshelyfejlesztés és gyógytuirisztikai beruházások 10-175 millió Ft között - a fejlesztési költség 50 %-a Vissza nem téritendő 2000. október 30-ig folyamatosan Gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyesületek, testületek, alapitványok, melyek foglalkoztatottainak létszáma maximum 250 fő, éves nettó árbevételük maximum 4 milliárd Ft (vagy mérlegfőösszegük maximum 2,7 milliárd Ft), a magántulajdon aránya minimum 75 %. Új szálláshelyek létrehozására, meglévő szálláshelyek szinvonalát (osztályba sorolását) emelő fejlesztésre, meglévő gyógyturisztikai létesitmények rekonstrukciójára, bővitésére, új létesitmények megvalósitására, gyógyturisztikai tervek, megvalósithatósági tanulmányok készittésére. Kis- és középvállalkozások turisztikai beruházásának támogatása, annak eredménye szálláshelyfejlesztés vagy gyógyturisztika.

11. Turisztikai oktatás A költségek 50 %-a Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Belföldi székhelyű, államilag elismert szakképesitést nyújtó turisztikai, oktatási intézmények. Tankönyvként használható eszközök készitésére, korszerűsitésére, beszerzésére, turisztikai, oktatási tevékenység szervezésével összefüggő oktatási tananyag készitésére, tanfolyami anyagok kidolgozására és az ilyen oktatást folytató szakiskolák techniai felszerelésének javitására (beleértve oktatókabinet, nyelvi labor, számitástechnikai eszközök és programok).

A turisztikai oktatás korszerű feltételeinek megteremtése, EU-konformizált turisztikai képzés kialakitása. 12. Tourinform-irodák fejlesztése A költségek 50 %-a Vissza nem téritendő 2000. október 31-ig folyamatosan Azon települési (megyei) önkormányzatok és turisztikai közhasznú társaságok, egyesületek, társulások, szervezetek, melyek turisztikai irodákat tartanak fönn, vagy létesitésüket követően Tourinform névhasználati szerződést kötnek. Új irodák létesitésére, informatikai rendszer kiépitésére, működő Tourinform-irodák bővitésére (fejlesztésére), technikai felszereltségük korszerűsiésére, turisztikai kiállitásokon, oktatási képzésen való részvételre és információs szolgáltatás fejlesztésére. Tourinform-irodai hálózat ??? fejlesztése (a meglévőknél az információs szolgáltattás szinvonalának emelése).

 

17. A siker titka: kiváló elhelyezkedés, igényes kivitelezés, reális ár

Jól halad a 28 lakásos társasház értékesitése Szigetszentmiklóson az ARIES Kft. a tavaly átadott 36 lakásos társasház mellett újabb nagyszabású kivitelezésbe kezdett a Szent Miklós úti lakótelepen. Az arra járók láthatják, ahogy a földből kinőve napról-napra formálódik az épület. Többen is érdeklődtek a részletek felől, igy megkértük Szarvas Tibort, az Aries Kft. igazgatóját, hogy néhány mondatban mutassa be legújabb beruházásukat. - Az bizonyára sokak előtt ismeretes, hogy egy társasház épitésén dolgoznak, de vajon mit tartalmaz az épület? - A 28 darab változatos elrendezésben és méretben készülő lakás mellet még 11 üzlethelyiség és 15 garázy is készül.

A korábbi tapasztalatok alapján, az igényeket figyelembe véve döntöttünk az üzletek kialakitása mellett. Igy a kereskedők nem kényszerülnek a garázsok különböző - sokszor kényszermegoldásokat igénylő - átalakitására. Nálunk a kirakattól kezdve, a kerámiaburkolaton át a kiszolgáló helyiségekig (raktár, öltöző-mosdó, WC) minden rendelkezésre áll. Természetesen a fűtés egyedileg szabályozható és mérhető, de a telefon és TV-csatlakozás is ugyanúgy kiépitésre kerül, mint a lakásoknál. - Miért választották ezt a helyszint? - Elsődleges szempont volt a kiváló megközelithetőség. A nemrég átadott körforgalom bekapcsolja ezt a környéket a városközpont vérkeringésébe.

Ugyanakkor a terület adottságai egyesitik a lakótelep és a családi házas beépités előnyeit. - Hogy állnak az ingatlanok értékesitésével? - Napjainkban - és ez nem kizárólag szigetszentmiklósi jelenség - fokozott az érdeklődés a jó elhelyezkedésű, igényes kivitelezésben készült lakások, üzletek iránt. Nálunk mindezekhez még az üzletpolitikánknak megfelelő, reális árképzés is párosul. Ennek eredményeként - a decemberi átadást is tekintetbe véve - igen kedvező, a felkinált ingatlanok 60 %-át meghaladó a már értékesitett hányad, és többen is jelezték, hogy a közeljövőben szeretnének velünk szerződést kötni. - Hol tájékozódhatnak azok, akik további információkat szeretnének kapni a lakásokról, üzlethelyiségekről és garázsokról, illetve a vásárlási lehetőségekről? - Munkatársaim az ARIES Kft. Határ út 12-14. szám alatt található irodáiban, illetve a (24)-367-166-os telefonon állnak az érdeklődők rendelkezésére.

 

18. Bemutatkozik a Jászárokszállási Viziközmű

A Viziközmű Intézményt Jászárokszállás város önkormányzata alapitotta 1993. január 1-én. A cég önálló gazdasági egységként végzi tevékenységét. Jelenlegi formája, szervezeti kialakitása 1999-ben vált véglegessé, amikor jogutódként átvette a Városgondnokság feladatkörét. Munkánkat a mintegy 8500 fős Jászárokszállás területén végezzük. Tevékenységi területeink: - Ivóvizellátás - Szennyvizelvezetés, kezelés - Kommunális hulladékszállitás, szeméttelep üzemeltetés - Dögkút üzemeltetés - Ingatlangazdálkodás - Utak, hidak, közterület fenntartása - Ár- és belvizvédelmi munkák - Strand

1. Ivóvizellátás Városunk lakosságának és üzemeinek ivóvizellátását saját üzemeltetésű vizműtelepünkön működő mélyfúrású kutakból biztositjuk. Folyamatban van a szolgáltatási szerződések megkötése és a hitelesitetlen vizórák cseréje. A város területén mintegy 70 kilóméter vizvezeték van, melyen felújitást az ipari övezet területén végzünk. Pályázati szinten elkészitettük a klórgázos fertőtlenitési technológia leváltását klórdioxidos eljárásra.

2. Szennyvizelvezetés, kezelés A város közel 30 %-án kiépitett szennyvizhálózat és az ipari övezet előtisztitott szennyvizét saját üzemeltetésű szennyviztelepünkön kezeljük. A telep biológiai tisztitási rendszerű, a fejlesztési terveket figyelembevéve bővitésre, felújitásra szorul. Pályázatra benyújtásra került a város egész területére kiterjedő szennyvizhálózat terve, mely magában foglalja a közel 70 kilóméteres elvezető rendszert és a szükséges átemelő aknákat a szennyviztelepig.

3. Kommunális hulladékszállitás, szeméttelep üzemeltetés Intézményünk végzi az egész városra kiterjedő szervezett hulladékszállitást, mely magában foglalja a szilárd burkolattal nem rendelkező utakat és az üdülőövezetet is. Külön szerződések alapján végezzük az ipari üzemek hulladékszállitását. Az elszállitott szemetet a kezelésünkben lévő szeméttelepen helyezzük el. A szemétszállitásban gyökeres változást hoz a Jásztelki regionális hulladéklerakó beindulása, melynek épitési munkái folyamatban vannak.

4. Dögkút üzemeltetés A régi dögkút területén a konténeres szállitási formát alkalmazzuk. Szerződésünk az ATEV Debreceni üzemegységével van.

5. Ingatlangazdálkodás A lakás és a bérleménygazdálkodás terén végzünk szerződéskötéseket, fenntartási mukákat, dijbeszedést és nyilvántartást.

6. Utak, hidak, közterület fenntartása Rendszeresen végezzük a szilárd burkolatú belterületi utak javitását, kisebb aszfaltozási munkákat. Az utóbbi időben jelentős terhet jelent a csapadékviz-elvezető rendszer felújitása, kiépitése, mely munkát közhasznú munkások segitségével végeztetünk. A közterület egy részét saját erővel tartjuk rendben. A központi parkrészeket kertészeti vállalkozó gondozza éves szerződések alapján.

7. Ár- és belvizvédelmi munkák Az ár- és belvizvédelmi munka az utóbbi másfél évben nagy anyagi és munkaerő ráforditást igényelt. A munka szervezésében és végrehajtásában nagy részt vállalt intézményünk.

8. Strand üzemeltetés A fürdőt vállalkozó üzemelteti bérleti szerződés keretében. A fenntartási munkákat végezzük éves rendszerességgel. A strand területén egy melegvizes, egy úszó- és egy gyermekmedencével várjuk a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. Fő vonalaiban az előbbiek szerint lehet tevékenységünket bemutatni, a mindennapos élet természetesen sokkal szerteágazóbb.

Rusvai László intézményvezető

 

19. A LIGA CITADINA EGYESÜLET LÁTOGATÁSA MAGYARORSZÁGON

A Magyarországi TSZE (Település Szolgáltatási Egyesület) meghívására a LIGA CITADINA egyesület látogatást tett a szomszédos országban 2000. március 27-31. között. A TSZE, mint házigazda megszervezésével részt vettünk egy eredeti szakmai, gazdasági utazáson, amely két települést érintett Pécset, és Hajdúszoboszlót. Nagy vonalakban bemutatjuk a program legnevezetesebb részeit:

1. A Település Szolgáltatási Egyesület konferenciája a Pécsi Pátria Szállóban került megrendezésre. A konferencia első felében a munkák párhuzamosan folytak. Egy-felől a szakosított bizottságok, másfelől az egyesület vezetősége a többi meghívottal. Minden résztvevő kapott egy program csomagot, a napirendi pon-toknak megfelelően. A konferencia megnyitása után Ion Sorici mérnök úr a LIGA CITADINA egyesület elnöke köszönetét fejezte ki az egész dele- gáció nevében. Szarvas Tibor elnök úr és Bordács András alelnök úr beszá-molójukban méltatták az együttműködést a LIGA CITADINA egye-sülettel és a kapott támogatást a kapcsolatok kiépítésében az olaszországi SISPEL egyesülettel. Ugyanezen elismerő megálla-pítások jelentek meg a helyi újságban, mely barátaink romániai lá-togatás után jelent meg.

2. A pécsi S.C. BIOKOM KFt-nél szerzett tapasztalataink az alábbiak: Ez a cég összegyűjti, szállítja és semlegesíti a háztartási hulladé-kot Pécs és környékéről.

2.1. A hasznosítható hulladékok gyűjtésére külön gyűjtőállomások szolgálnak. A hulladékot szétválogatva gyűjtik: papír, üveg, fém- dobozok stb. Az így, külön gyűjtött hulladék egy modern kétszintes csarnokba (válogatóműbe) kerül, ahol futószalaggal ellátott beren-dezésen újabb válogatás történik. - a papírt minőség és szín szerint tovább válogatják, majd bálá-zás után Budapestre szállítják újrahasznosításra; - a műanyag hulladékot összepréselik, majd beolvasztásra el-szállítják. Hasonlóan járnak el a többi hasznosítható hulladékfajtával. Ami nem hasznosítható az a hulladéklerakóra (szeméttelepre) kerül.

2.2 A hulladéklerakó A hulladéklerakó a várostól 10 km-re lévő terméketlen területen van elhelyezve. Nemrég volt korszerűsítve és további bővítés alatt áll. Hagyományos rendszerű, egy műanyag fólia meggátolja a szennyezés talajba történő szivárgását. A beszállított hulladékot rétegenként tömörítik, majd földdel lefedik. A termelődött természetes gázok nem kerülnek újrahasznosításra. Figyelemre méltó, hogy mindkét felvevő helyen a hulladékot lemé-rik és egy szigorú számítógépes nyilvántartásba veszik. A hulladékátvevő és válogató helyek rendelkeznek jól felszerelt egészségügyi és szociális helyiségekkel. 2000. március 29-én a delegáció 400 km megtétele után megláto-gatta Hajdúszoboszló városát, mely Debrecen mellett lévő üdülő-jellegű település.

3. Március 30-án a látogatás a Hajdúszoboszlói Víz- Csatorna és Hőszolgáltatási Kft-nél kezdődött, ahol Balogh István mérnök igazgató fogadott bennünket.

3.1. A város vízellátása közép mélységű fúrt kutakkal megvalósított, a víz tárolása medencékben és az 1000 m3-es víztoronyban történik. A vízmű telep korszerű felszerelésekkel van ellátva. In-nen történik az irányítás. A központi telepen a következőket fi-gyelik: aktív és tartalék kutak állapota, az aktuális vízhozam kutakként és összegezve, a tárolóban lévő vízmennyiség, szol-gáltatott vízmennyiség, nyomás, stb.

3.2. A vízhálózat tisztítása és mosása. A megoldás egyszerű és le-leményes: tűzcsapokon keresztül megfelelő formájú és méretű szivacsot juttatnak a rendszerbe, mely a víz nyomása által eljut a következő vízcsapig, ahol eltávolítják. Az adott útvonalon a vezeték megtisztul és eltávolodik a lerakódás.

4. Öntvill-Ker Kft-nél Darányi István igazgató tulajdonos fogadott bennünket. A cég a vízszolgáltatás számára készít és értékesít elektromos és egyéb felszereléseket. Továbbá értékesít a vízszolgáltatásban használt öntött csöveket, idomokat, szerelvényeket, cserealkatré-szeket, aknatetőket. A delegáció egyes tagjai megfogalmazták gazdasági együttműködés iránti érdeklődésüket.

5. Gyógyfürdő komplexumban Dobrossy Barnabás igazgató-helyettes fogadott bennünket, aki egyben a város alpolgár-mestere. Hajdúszoboszló gyógyfürdő jellegű város, a közelben található melegvizű forrásoknak köszönhetően. A fürdő szolgáltatási nívója, építészete, széleskörűsége kiemelkedő. Annak ellenére, hogy az üdülő-idényen kívül vagyunk a fürdő melegvizes medencéje tele volt a gyógykezelésre érkezett vendégekkel. Gyakorlatilag a város kialakulása és fejlődése ennek a melegvízforrásnak köszönhető. A szállodák, panziók és szolgáltatások a nagyszámú üdülni vágyó belföldi és németországi, valamint észak-európai vendégek ellátá-sát szolgálják.

6. A szakmai úti célunk következő állomása a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Rt. volt, ahol Mészáros Sándor mérnök igazgató fogadott bennünket. A társaság gazdasági tevékenységei közé tartoznak a városban keletkező hulladék gyűjtése, -szállítása, lerakása, városi parkok és zöld övezetek fenntartása, piacok működtetése, temetkezés, utak, belvízcsatornák fenntartása és egyéb városi feladatok.

6.1. A város egyik piaca (élelmiszerpiac) A piac nemrég épült. Impozáns külsővel megjelenő piac fedett árusítóhelyekkel és üzletekkel van ellátva. Az üzlethelyiségeket hasznosítják magas bérleti díjjal, nem ter-vezik ezen helyiségek eladását.

6.2. A város temetője A város szélén egy csendes ligetes helyen található. Az új épü-let, mely magában foglalja a ravatalozót, hütőkamrát és bonc-helyiséget - figyelemre méltó. A temető meglátogatása során eszembe jutott a következő: 1985-ben Sorbonn-ban egy elő-adást tartottak, melynek témája a civilizáció definíciója, aszerint, hogyan viszonyulnak az élők a holtakhoz." - Vera Calin "Későn" 46. oldal Universul Kiadó 1997.

6.3. A látogatás ezen egység székhelyén ért véget, ahol alkalmunk nyílt megtekinteni az irodaházat, gépjármű telephelyet, karban-tartó műhelyt. Útközben egy néhány helyen alkalmunk volt megfigyelni a hulladékgyűjtés folyamatát. Mészáros Sándor úr, mint a város önkormányzatának települési képviselője készsé-gesen és nagy hozzáértéssel válaszolt kérdéseinkre, melyek a gazdasági társaság gazdálkodását, a helyi városi képviselő testület működését, valamint az önkormányzat és a környéken lévő egyéb gazdasági egységek kapcsolatát érintették.

7. Következtetések helyett - A látottak alapján kialakult az a benyomás, hogy fegyelmezett munka folyik, mindenki tudja és végzi a feladatát; - Figyelemre méltó a rend és tisztaság mezőn, városban, lakóne-gyedekben, zöldövezeteken és munkahelyeken; - A magyarországi látogatásunk során voltak árnyoldalak is, melyek tanulságosak számunkra is; - A magyarországi Település Szolgáltatási Egyesület tagjai, me-lyekkel kapcsolatba kerültünk, valamint a szervezet vezetői tanácsa szeretnék kiterjeszteni az együttműködést a LIGA CITADINA egyesület tagjaival, beleértve a gazdasági kapcsolatokat is. Ugyanezen gondolatokkal váltunk el mi is magyarországi barátainktól.

Brassó, 2000. április 05. Ioan Suciu LIGA CITADINA egyesület végrehaj- tó titkár

 

20. Településüzemeltetési fórum

A Településszolgáltatási Egyesület által rendezett legutóbbi, október 17-ei településüzemeltetési fórum levezető elnöke Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke volt. Őt kérdeztük. - Mi indokolja a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség szerepvállalását a településüzemeltetők rendezvényén? A közös érdek. Egy települési önkormányzat ténykedését ma jobbára a helyi fejlesztések, beruházások alapján ítélik meg, részint, mert azok a hétköznapi szolgáltatásoknál látványosabbak, részint, mert hosszabb távon éppen a szolgáltatások színvonalát javíthatják.

Csakhogy egy települési önkormányzat legfőbb gondja manapság az alapfeladatok ellátása, a település üzemeltetése. E feladatok közé tartozik a hulladékgyűjtéstől az utcák, terek tisztántartásáig, a lakossági fűtéstől a temető-karbantartásig minden, ami nem látványos ugyan, de amivel a helyi polgár napról napra szembesül. Szövetségünk tagsága e feladat-ellátás optimalizálásában érdekelt. Ami a szolgáltatói érdekek figyelembevétele nélkül nem lehetséges. - A két szervezet közötti együttműködési megállapodást is a kölcsönös érdekek motiválták? - Részben.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Településszolgáltatási Egyesület közötti, idén május 10-én kötött megállapodás voltaképpen az önkormányzati alapfeladat-ellátás és a közüzemi szolgáltató szféra erőforrásainak, illetve az önkormányzatok és a szolgáltatók gazdasági érdekeinek összehangolását célozza, beleértve az információs rendszereink összehangolását is. Meg kell mondanom, hogy az október 17-ei fórum számomra, közvetve a TÖOSZ számára nagyon sok hasznos információt, muníciót adott.

Hogyan lehet ezeket hasznosítani? - A legfontosabbal kezdve az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésében például. Közismert, hogy a környezetvédelmi feladatok megoldatlansága országosan a legsúlyosabb problémák közé tartozik. Megoldásuknak elengedhetetlen, de csak az egyik feltétele a települések közötti együttműködés. A csatlakozásra javasolt országok a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, az önkormányzatok számára nem kötelező, de különösen fontos feladatként meghatározott szennyvízelvezetés megoldására, valamint a levegőtisztaság védelemre fordítandó ISPA-pénzekhez juthatnak. Magyarország az elmúlt öt évben mintegy száz millió ecu környezetvédelmi támogatásban részesült. Rendkívül fontos, hogy a helyi önkormányzatok a többi között a szervezeteink közötti együttműködés révén olyan információkkal rendelkezzenek, amelyek birtokában az elkülönített pénzalapokhoz hozzájuthatnak, s azokat az uniós előírásoknak megfelelően felhasználni képesek legyenek. Emellett a saját források előteremtéséhez az önkormányzati tulajdonú társaságokba pénzügyi befektetőket kell bevonniuk, ami szakmai megalapozottság nélkül elképzelhetetlen.

Megfelelő információk birtokában az óriási finanszírozási igényt olyan privatizációs technikával lehetséges kielégíteni, amelyek révén a lakosságot sújtó díjemelések mértéke korlátozható. Az önkormányzatok számára ugyanis húsbavágó kérdés, hogy a szolgáltatások árszintje az infláció szintjét ne, vagy ne sokkal haladja meg. - Mire szolgál még a két szervezet együttműködése? - A településüzemeltetési szolgáltatások fejlesztésére, a szolgáltatásban kialakult, széles körben hasznosítható módszerek terjesztésére, a szolgáltatás finanszírozására vonatkozó közös javaslatok kidolgozására. Törvények, kormányrendeletek tervezeteinek közös véleményezésére, de legalábbis az álláspontjaink összehangolására. A TÖOSZ úgy profitál az együttműködésből, hogy annak révén saját tagságát jobban segítheti eligazodni, s a részvételükkel megszervezni az alapfeladatok színvonalas ellátásához nélkülözhetetlen kistérségi, régiónkénti társulásokat.

 

21. Bemutatkozik a Csesztregi Extenso Kft.

Múlt és jelen

Az Extenso Kft jogelődjét a Költségvetési Üzemet még 1975-ben hozta létre három községi tanács, Csesztreg, Zalabaksa és Szentgyörgyvölgy azzal a céllal, hogy elvégezze a területen jelentkező javító-karbantartó munkákat és kisebb építkezéseket. Három évvel később a Rédicsi Községi Közös Tanács is csatlakozott hozzánk 12 társközségével. E döntés számunkra nagy megtisztelésnek számított, hogy nem a Lenti városhoz csatlakoztak a települések, amikor Lenti-Rédics közötti távolság 5 km, míg a Csesztreg és Rédics távolság 15 km.

Így alakult ki a szűken vett működési területe az üzemnek, a 29 határmenti településen. Alakulása óta dinamikusan fejlődött a cég, a 80-as évek második felében értük el a legjobb eredményeket. Itt érdemes talán megemlíteni, hogy a költségvetési üzemek hatékonyság vizsgálatakor a több mint 200 tesztelt cég közül a 11. volt a csesztregi, csak 8 budapesti ULKÜ, Paks és Százhalombatta előzött meg bennünket. Ezen időszakban közelített a cég az alakulásakor tervezett 100 fős létszám felé, létszámunk elérte a 90 főt.

Csesztreg lélekszáma nem éri el az 1000 főt. E rövid visszatekintés után a 90-es rendszerváltáshoz érkezve nálunk is nagy volt a tét, hogy milyen gazdasági formát válasszunk. Munkánkat nehezítette, hogy sok önkormányzattal kellett tárgyalni. Szerencsének is tudható be, hogy jó volt a kapcsolatunk a körjegyzőkkel és polgármesterekkel egyaránt. Átalakuláskor a Kft-t választottuk 35 %-os dolgozói alapítvány létrehozásával. Az irányító testületben az 5 székhelyű község polgármestere és egy körjegyző vett részt és természetesen az alapítvány képviselője.

A rendszerváltás első választási ciklusában rengeteg munkát adott a sok kis település. Minden önkormányzat túl akart tenni a másikon, építettek, felújítottak. A munkaellátottsággal nem volt baj a 90-es évek második felében sem. A nagy infláció és a munkák nyereségtartalma közötti különbség az eredményes munkák ellenére fokozatosan csökkentette tartalékainkat. Az önkormányzatnak sokkal fontosabb volt közműveket építeni, középületeket felújítani, szervezetüket működtetni, mint a Kft-be az egyre csökkenő forgóalapot pótolni.

Öt év elteltével a helyzet kritikussá vált. Két lehetőségünk volt lecsökkenteni a létszámot, az eszközök egy részét eladni vagy idegen tőkét bevonni a vállalkozásba. A második megoldás valósult meg, így még 2 taggal növekedett a tulajdonosok száma - 31 - lett, igaz az új két tag 51 %-ot képviselt. A változás sokat javított a helyzeten, de nem eleget. Nehézkes volt az irányítás, a gyors döntéseket -amit az élet hozott magával- nem tette lehetővé a tulajdonosi összetétel. A Kft-be delegált önkormányzati polgármester, aki például 6-12 községet képviselt pénzügyi kérdésekben nem dönthetett önállóan. Az önkormányzatok egyre jobban felismerték, hogy mindenkinek jobb lenne, ha a még meglévő 31,50 %-os részarányukat felajánlanák megvételre. Ez meg is történt 1998-ban. Hasonlóan cselekedett az alapítvány is.

Jelenleg 2 tulajdonosa van az Extenso Kft-nek és elmondható, hogy az elmúlt két évben dinamikus fejlődés indult el a vállalkozás életében. Sokat lehetne beszélni, illetve könyvet lehetne írni a közel 10 éves "átalakulásról". Zala megyében a falusi költségvetési üzemek közül egyedül a csesztregi maradt meg a többi 10 tönkrement, illetve felszámolták. Tevékenységi körünk megmaradt, a parképítés és szemétszállítás kezelését végzi más vállalkozó. A magas és mélyépítés vonatkozásában inkább kapacitása hiány mutatkozik, mint munka. Dolgoztunk a szomszédos Szlovéniában is, jelenleg folyamatban van ismételt munkavállalási engedély beszerzése. Munkaerőhiányt igyekszünk az ország más területeiről, valamint román vendégmunkásokkal megoldani. A munkások elhelyezése saját munkásszállásunkon kulturált körülmények között megoldott. Jó a kapcsolatunk a nagy kivitelező cégekkel (Hoffmann Rt., Betonút, Strabag, Mélyépítő, Egút, stb).

Szívesen választanak bennünket alvállalkozójuknak. Idén közvetlen munkakapcsolatban álltunk az osztrák Hintereggel céggel is, aki a szlovén-magyar vasút fővállalkozója. Versenytárgyaláson nyertük el a nagyrákosi alagút keleti és nyugati kapujának a földmunkáját, ami közel 20.000 m3 föld szállítását és bedolgozását jelentette. Az önkormányzati részarány kivásárlása után kifejezetten javult az önkormányzatokkal a kapcsolat. Fejlesztések is történtek a Kft-nél, részben a Területfejlesztési Tanácstól elnyert támogatásból asztalos üzemet alakítottunk ki megfelelő gépesítéssel. Jelenleg folyamatban van betontérkő gyártó beruházásunk megvalósítása hasonló formában. Területileg is fejlődött az Extenso.

Ez év tavaszán hat pályázó közül sikerült megvennünk a pákai székhelyű Válicka Kft-t, melynek vonzáskörzete újabb 30 önkormányzat. Tevékenységünk ezáltal bővült szennyvíziszap kezelésével, valamint gyümölcslepárlóval. Pákán építésvezetőséget hoztunk létre a Válicka Kft telephelyén. Az elmúlt évben Csesztregen létesített OMV, üzemanyagtöltő állomásunkat is szeretnénk bővíteni az új telephelyünkön Pákán is. Létszámunk lassan emelkedik, elértük éves átlagban a 40 főt, árbevételünk ez évben meghaladja a 200 millió forintot. Célunk a dinamikus fejlődés feltételeinek a biztosítása, valamint mind jobban kihasználni a hármashatármenti régió adta fejlődési lehetőségeket.

Csesztreg, 2000. november 14. Kiss Endre ügyvezető igazgató

 

22. Bemutatkozik a Derecskei Városgazdálkodási Közhasznú Társaság

Derecske több mint 700 éves település Debrecen és Berettyóújfalu között. Valaha mezővárosként, járási székhelyként funkcionált. 199l-ben kapta vissza a városi címet. 9500 lakosa van. A KHT sorozatos átalakulások után - a volt Költségvetési Üzemből előbb vállalat, majd KFT - 1998. január 1-én 100 %-os önkormányzati tulajdonú társaságként jött létre. Egyre szélesebb körű településüzemeltetési feladatokat igyekszünk ellátni, melynek tapasztalataink szerint jó formája a KHT-ként való működés. Tevékenységünket az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződésnek megfelelően végezzük. Árbevételünk 1999-ben meghaladta az 56 millió Ft-ot.

Meghatározó és legnagyobb részlegünk a Megyei Vízműtől 1993-ban kivált Víz- és Csatornamű ágazat, melynek alapfeladata a város vízi közműveinek üzemeltetése, a szippantott szennyvíztelep, valamint a csapadékvíz átemelő szivattyú telepek üzemeltetése. A lakossághoz 50 km gerincvezetéken jut el a 4 db kút által termelt ivóvíz. 1999-ben 366 m3 volt a víztermelésünk, melyből 300 ezret értékesítettünk. Jelentős fejlesztéseket, felújításokat valósítottunk meg: - 200 m3-es tornyunk belső festését elvégeztük - a gépházba beépített vas- mangán szűrő teljes felújításra került - beszereztünk egy NISSAN típ. terepjáró gépkocsit - Magyarországon még egyedinek számító teljesen automatizált vízfertőtlenítő beruházást valósítottunk meg 10 millió Ft értékben.

Szennyvízvezetékünk csak 5 km, melynek bővítése fontos feladatunk. Jelenleg 56 db önkormányzati tulajdonú lakást és 13 nem lakás céljára szolgáló bérleményt /garázs, bolt stb./ kezelünk. 1000 AK értékű földterülete van az önkormányzatnak, melynek bérbeadása, kezelése szintén a KHT feladata. A városban működtetett állati hulla lerakó teleppel kapcsolatos összes tevékenység - szerződések a beszállító partnerekkel, az ATEV-vel, a telep üzemeltetése - szintén a mi feladatunk. . / . - 2 - Tavaly a piac üzemeltetése során több generális problémát megoldottunk, mára megszokták a kereskedők intézkedéseinket. Az üzemeltetési szerződésnek megfelelően a közterületek takarítása, szemételhelyezés, parkgondozás is feladatunk, amit közhasznú dolgozókkal látunk el.

Ezen a téren jelentős előrelépés történt ebben az évben: vásároltunk egy John Deere 455 típusú traktort, az előző évhez viszonyítva jelentős mértékű virág ültetést végeztünk, saját gyártású kukákat, kerékpártárolót helyeztünk el a településen. Ettől az évtől kezdve munkairányítás szempontjából minden közhasznú dolgozó a KHT-hoz tartozik. Így a már említett parkfenntartáson kívül mi koordináljuk az építőiparban javító-karbantartó feladatokat ellátó /intézmények, önkormányzati lakások / belvíz mentesítésben, árokásásban, parlagfű írtásban tevékenykedő foglalkoztatottak munkáját is. Próbáljuk vagyonunkat /telephely, irodaépület/ megfelelően hasznosítani, jelenleg 8 bérlővel van szerződésünk.

Fentiekből is kitűnik, hogy igyekszünk minden településsel kapcsolatos munkát ellátni, aminek eddig nem volt gazdája, vagy a Polgármesteri Hivatal végezte. Jó példa erre, hogy tavaly mi bonyolítottuk, illetve szakmailag irányítottuk a járdaépítési munkákat. A beruházások körébe tartozott még a számítógéppark felújítása és bővítése, ami alapfeltétele volt a január 1-én bevezetésre került teljes körű számítógépes számviteli munka kialakításának. 1999. évi mérlegszerinti eredményünk közel 3 millió Ft., ami pontosan megegyezik egy ingatlanunk eladásából származó bevétellel, melynek konkrét felhasználását az önkormányzat meghatározta, /ebből vásároltuk ez évben a John Deere traktort/. Látszik, hogy a KHT képződött nyereségét visszaforgatta a termelésbe. A felsorolt tevékenységeket jelenleg 25 saját és 50 közhasznú dolgozóval látjuk el. Úgy gondolom, hogy üzleti partnereinkkel korrekt kapcsolatot tartunk fenn, ez vonatkozik az önkormányzattal való viszonyra is, amit jónak ítélek.

 

23. A PÁLYÁZAT TÉMÁJÁNAK RÉSZLETES LEÍRÁSA

Amikor a Szoboszlói Kulturális Közösség tagjai körében a FOLK HÉTVÉGE gondolata fogant a millecentenárium évében, már akkor az úgy tervezték az ötletgazdák: hagyományt teremtenek. Sikerült. A Szoboszlói Kulturális Közösség tagjai és a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár munkatársai ugyanis az idén ötödik alkalommal szervezik meg a nyaralók és az érdeklődő szoboszlóiak találkozását a magyarországi és határainkon túli népzenével és népművészettel. A cél elsődlegesen most is az, hogy a Hajdúszoboszlóról hazavitt emlékekben a gyógyvíz hatása, a finom falatok íze, a könnyed esti séták hangulata mellet a magyar kultúra, a magyar népművészet értékei is helyet kapjanak.

Az indulás évében kétnapos rendezvény a következő évben három naposra bővült, mely tavaly a nemzetiségek két napos zenei ünnepével egészült ki, immár öt naposra. Az este 6-tól 11 óráig tartó esti zenés műsorokon a millennium évében is négy zenekar váltja majd egymást. Kiváló muzsikusok, zenepedagógusok, hangszerük virtuózmesterei, rangos fesztiválok, külföldi utazások, népzenei táborok, táncházak állandó résztvevői e zenekarok, s lassan a Szoboszlói Folkhétvége állandó visszatérő vendégei is. Népitáncosok sem hiányoznak a folkhétvégéről, s talán őket látva leghálásabb a közönség. A nap programjában utolsóként játszó zenekar táncosaira hárul az a feladat, hogy felöltve viseleteiket, tér- és időbeli utazásra - a történelmi Magyarország területére - röpítsék a nagyszámú érdeklődősereget.

A táncházakban - igaz nem a szigorú táncrendet követve - az idén is több nemzetiség (erdélyi, felvidéki, mezőségi stb.) jellegzetes táncainak eljárására biztosítunk lehetőséget. Idén is jönnek régi vendégeink: A Békés Banda, a Gajdos, a Csík, a Dűvő, a Göncöl, a Jártató, a Téka, a Tükrös zenekarok. Új vendékeket is hívunk: Tilinkó, Kalamajka, Üsztürü, Kolompos, Gázsa, Kerekes, Zengő. Az öt nap minden estéjére hívunk hagyományőrző zenekart, akik határainkon túlról érkeznek. A tavalyi Folk Hétvégén a Szászcsávási zenekar kétszer is színpadra lépett - a közönség ugyanis csak azzal a feltétellel engedte el a zenészeket, ha vacsora után visszejönnek és játszanak!

A Szászcsávási zenekar tagjainak fegyelmezettségét látva, lenyűgöző muzsikájukat hallva, a jelenlévők érezték a különbséget az ő előadásuk és a magyarországi zenekarok között. A Marosvásárhely közeléből érkezett zenészek ugyanis közvetlen környezetük, a Kis-küküllő menti nemzetiségek dallamait játszák, és napjainkban is ezt a muzsikát játszák - pl. lakodalmakon, akár húsz órán át is. A Szoboszlói Folk Hétvége másik összetevője minden évben a népi kismesterségek bemutatkozása, a mesterek vására. A népművészek, népi iparművészek meghívásos alapon vesznek részt a vásáron, hogy bemutassák "mesterségük címerét", munkájuk remekeit és tudásukat a nagyszámú érdeklődőnek. Az ország minden részéből érkeznek mesterek, s így nemcsak szakmák, hanem tájegységek is bemutatkoznak a szakmák kiválóságai által.

A vásáron a szó hagyományos értelmében kínálják portékáikat, a művészek, de a sátrak nagy része műhelyekké alakul és néhány napra - ez adja a rendezvény igazi varázsát. A látogatók nemcsak vásárolhatnak, hanem a mesterek segítségével maguk is alkotóvá válhatnak, ha csak rövid időre is - az alkotó és a "felhasználó" közvetlen kapcsolatba kerülnek. A kíváncsiskodók megízlelhetik az egy-egy kisalkotás elkészítésével a szakma nehézségeit, szépségeit, s közben arra is jut idő, hogy ki-ki felidézze, hogyan jutott el a választott mesterségig.

A résztvevő népművészek sokféle mesterséget képviselnek. Minden évben nagy sikere van pl. a csipkeverésnek, a szűrrátét-készítésnek, a mézeskalács-díszítésnek. A gyermekek kedvence minden alkalommal a fazekaskorong, a gyöngyfűzés, a bábkészítés és a fajáték-készítés. Különleges mesterségek képviselői is meghívást kapnak minden évben, pl. gyertyaöntő, kádármester, szalmafonó, üvegfúvó, grillázskészítő. A kosárfonás, a bőrművesség és a népi textíliák, riseletkészítők, hímzők, szaru- és fafaragók, késesek is minden nyáron vendégei a vásárnak. Idén is bővítjük a palettát, pl. papírmerítő, lószőrkészítő, kékfestő és kovácsmester meghívásával.

Mivel a vásár meghívásos, a népművészektől helypénzt nem szedünk, és költségeihez hozzájárulunk: szállásukról gondoskodunk. Idén határon-túli népművészeket is hívunk, (pl. Marosvásár-helyről, Késmárkról). Célunk az, hogy az elkövetkezendő esztendőkben egyre több mester érkezzen országhatárunkon túlról, elhozva hozzánk vidékük sajátos ízét és hangulatát, megismertetve a közönséget nálunk már csak könyvekből ismert mesterségekkel. Napjainkban, amikor oly sok szó esik az értékmegőrzésről, hagyományápolásról - aligha lehet ennek méltóbb formája, mint az ilyen alkotó-befogadó találkozás. A kihalóban lévő népi kismesterségekre ily módon is felhívhatjuk a figyelmet.

Lehetőséget adhatunk arra, hogy azok is találkozhassanak vajdasági, erdélyi, kárpátaljai, felvdéki népzenével, népművészettel, népművészekkel, akik soha nem lépték át országunk határát. A Szoboszlói Kulturális Közösség, mint a Szoboszlói Folkhétvége egyik "atyja" semmiképpen nem szeretne lemondani a rendezésben való részvételről. A tavalyi esztendőben fölmerült plusz kiadások miatt a szervezők szájíze kissé keserű volt a rendezvény után (az is fölmerült, hogy talán nem lesz több folkhétvége Szoboszlón...). A Szoboszlói Kulturális Közösség, mint egyesület csak pályázatok útján tud pénzhez jutni, ezért reméljük pályázatunk kedvező elbírálását, amikor a Szoboszlói Folk Hétvége ötödik alkalommal történő megrendezéséhez kérjük a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága Közművelődési Kollégiumának anyagi támogatását.

Hajdúszoboszló, 2000. február 28. Tisztelettel: Piroska Mihály elnök

 

24. Nemzeti Kulturális Alapprogram

Népművészeti Kollégium Budapest

A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár ezúton kötelezettséget vállal arra, hogy az V. Szoboszlói Folkhétvége rendezésére 2000. évben a tervezett 950.000.- Ft rendelkézésére áll. Ezen összeg az intézmény költségvetésében elkülönítetten szerepel.

Hajdúszoboszló, 2000. február 28. Kovács Gábor és Kálmán Lászlóné

 

25. NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM KÖZMŰVELŐDÉSI KOLLÉGIUMA

Budapest T. Cím! Az NKA 82 869/99. azonosító számú pályázatunk elszámolásához a mellékelt számlafénymásolatokat ezúton küldjük. Az elszámoláskor téves számla került az anyagba, mely olyan szolgáltatásról szólt, ami nem szerepelt a költségvetésben. Tévedésünkért ezúton kérjük szíves elnézésüket!

Hajdúszoboszló, 2000. január 27.

Tisztelettel: Fazekasné Mester Tímea gazdasági ügyintéző

 

26. ISPA

Köztudott, hogy az Európa Tanács társfinanszírozás keretében jelentős támogatásban részesíti az Európai Unióhoz csatlakozni kivánó országok azon regionális projektjeihez, amelyek hozzájárulnak az EU normák végrehajtásához. Az Unió 2000. -2006. közötti időszakára vonatkozó tagjelölt államoknak nyújtandó (csatlakozás előtti) támogatás eszköze az ISPA, amelynek fő célja a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató problémák megoldására irányuló fejlesztési projektek támogatása. Az ISPA támogatás során a környezeti szektorban prioritást élvez a szennyvíz, ivóvíz, szilárd hulladékgazdálkodás, levegőszennyezés problémáinak megoldása.

Az Észak-alföld régióinak, ezen belül Hajdú-Bihar megye települési önkormányzatainak elemi érdeke volt, hogy pályázatot nyújtson be egy olyan szelektív hulladékgyűjtési és regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítására, ahol szilárd hulladékkezelést, EU komformnak megfelelő magas szintű technikai, műszaki infrastruktúrával és környezetvédelemmel tudja megoldani. A projekt elkészítését és benyújtását indokolttá tette, hogy Hajdú-Bihar megyében felmérések szerint évente mintegy 550.000 m3 "kommunális" szilárd hulladék keletkezik. Ezen felül további cca. 450.000 m3 ipari és mezőgazdasági hulladék. Ez összesen 1.000.000 m3 évente, melynek kezelése nem megoldott.

A korszerű debreceni és a nádudvari lerakón kívül többi lerakót környezetvédelmi szempontból szinte illegális szeméttelephez hasonlíthatjuk. A lerakók többsége közvetlenül érintkezik a talajvízzel, ezáltal a szennyezés okozója. Az Alföldre egyébként is jellemző, hogy sok a magas vízállásos terület és sérülékeny a vízbázisa. A projekt teljes beruházási költsége mintegy 4,6 milliárd forint, melyből az ISPA támogatás várható mértéke 75%,a hiányzó 25%-ot az állam és az önkormányzatok közösen biztosítják. Az önrész megfizetése statisztikai létszám arányra vetítve történik (vonzáskörzetek alapján). A program előkészítésében, kidolgozásában a kezdeményező ill. később a gesztori szerepet Debrecen város Önkormányzata vállalta magára. A beruházás megvalósulása esetén a megye kiválasztó hulladékgyűjtési és hulladékgazdálkodási tevékenységét konzorciumokba tömörült társaságok fogják ellátni.

Az érdekcsoport egységes műszaki tartalom és követelményrendszer szerint kerülnek elvégzésre a főbb feladatok: - Szelektív gyűjtés bevezetése Bevonásra kerülnek az ipari, mezőgazdasági termelő szolgáltató egységek, kereskedelmi szolgáltató egységek és a lakosság. A tervezett hulladékudvarok száma 25, gyűjtőszigetek száma 60 db. - Hulladékszállítás Központilag történik, korszerű 1:5 tömörítési arányt biztosító 16-20 m3-es térfogatú, valamint a nagykonténeres szállítás esetében speciális (abrolleres) járművekkel. - Válogatás (feldolgozás) A szelektíven gyűjtött hulladékok kerülnek a válogatóműbe. A tervezett válogatómű száma: 3 db. - Komposztálás Három db központi komposztáló épül (kapacitásuk 12.000 m3/év), ezenkívül 16 db alkomposztáló (kapacitásuk 3.000 m3/év) - Hulladéklerakás A hasznosításra alkalmatlan hulladékok ártalmatlanítása, végleges lerakása a három db EU szabványnak megfelelő központi lerakóban történik.

Teljes kapacításuk: 10.000.000 laza m3. - Rekultiváció Az összes (80 db) szeméttelep bezárásra kerül, vadlerakókkal együtt. A folyamat során a teljes körű rekultiváció elvégzésre kerül. ISPA támogatásra több megye is nyújtott be projektet. A projektek támogatásáról még nem döntöttek Brüsszelben. Hajdú-Bihar megye ISPA támogatás nélkül nem képes az EU követelményeknek megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére.

Mészáros Sándor

Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Rt. Ügyvezető igazgatója

 

27. LÁTOGATÁS A ROMÁNIAI LIGA CITADINÁ-NÁL

A Romániai LIGA CITADINA Egyesülettel 1996. november 27-én kötött együttműködési megállapodást a Településszolgáltatási Egyesület. Az együttműködési megállapodás alapján rendszeressé vált a szakmai tanulmányutak szervezése. A Településszolgáltatási Egyesület (TSZE) 2000. március 27-31-e között látta vendégül a LIGA CITADINA Egyesület (LCE) képviselőit Pécsett, illetve Hajdúszoboszlón. A mintegy négy napos látogatás során Ion Sorici LIGA CITADINA Egyesület elnöke jelezte, hogy szívesen vennék, ha a TSZE tagszervezetei között a szakmai együttműködésen kívül partneri kapcsolat alakulna ki a gazdasági, üzleti vonalon is.

Az LCE 2000. július 13-14-e között tartotta éves közgyűlését a SLÁNIC-MOLDOVA-ba, melyre tisztelettel meghívta a TSZE delegációját. Sajnos, hogy az utazni szándékozók más egyéb elfoglaltsága miatt ez a látogatás nem jöhetett létre. A LCE elnöke ION SORICI úr 2000. év szeptember végén újabb meghívással élt, október 05-06-i napokon tartandó közgyűlésre hívta meg a TSZE-t, illetve annak delegációját a Romániai FÉLIX fürdőre. A TSZE delegációja 4 fővel vett részt a FÉLIX Fürdőn rendezett közgyűlésen. A delegáció vezetője Bordács András elnökhelyettes, tagjai: Gavalovics Gábor TSZE titkár, Sári Béla igazgató (Hajdúböszörmény), Mészáros Sándor igazgató (Hajdúszoboszló).

A LCE közgyűlésén az előre kiküldött napirendi pontok alapján folyt a munka, olykor kávé és ebédszünetben is. A közgyűlésen a TSZE delegációját ION SORICI úr köszöntötte, kimondottan baráti hangulatban. A delegációnk vezetője a TSZE vezetésének üdvözletét tolmácsolta a közgyűlés számára, szorgalmazta a két egyesület és tagjai közötti szakmai, gazdasági kapcsolaton kívüli, egyéb (üzleti) kapcsolatok bővítését. A napirendi pontok közül a legtöbben a távhőellátás kérdéséhez szóltak hozzá. Ezt indokolta az is, hogy a tél közeledtével sem a lakosság, sem a szolgáltató helyzete nem javult.

A szolgáltatási rendszer hiányosságai: - rendszer gazdaságtalan, a fogyasztók által felhasznált energia nagyon kevés helyen mérhető; - a lakosság jelentős része nem képes megfizetni a szolgáltatást, ezáltal sok a kintlévőség, amely a szolgáltató csődjéhez vezet; - a távfűtőművek lerobbant állapotúak, felújításukhoz nincs pénzügyi fedezet; - a beszedett díjak a folyamatos fenntartás költségét sem fedezik; - hiányoznak az egyes városrészek, intézmények lakótömbök fűtési szolgáltatás elzárásához szükséges szakaszolók (elzárószerkezetek).

A delegáció tagjai kérésre hozzászóltak az elhangzottakhoz. Javaslatainkkal igyekeztünk segíteni a közgyűlés munkáját. Különösen örömmel vették az általunk a műszaki megoldásokra, a kéttényezős díjrendszer bevezetésére és díjbeszedésre tett javaslatunkat. Az LCE elnöke jó és követendő példaként említette az általunk elmondottakat és az egyesületünk újságját információs lapját. Hangsúlyozta, hogy ez az információs lap segíti a tagok gyors tájékozódását. A hivatalos program befejezését követően a résztvevők szabad program keretében fürdőzhettek a FÉLIX-HOTEL termál fürdőjében. Az Október 06-i hivatalos program keretében a közgyűlés résztvevői BEIUS településre utaztak, ahol a vendéglátó ODOBASTANU NICU SILVIU polgármester úr és ING. COSTIN CHEORGHE a BEIUS-i Sc "CONTSAT" S.A gyár tulajdonosa fogadott bennünket.

A polgármester úr mielőbbi kapcsolatfelvételt szorgalmazott a tagcégek és a tagcégek települései között (akár testvérvárosi szinten is) egyaránt. A BEIUS-i kommunális berendezéseket, hulladékgyűjtó-szállító konténer felépítményeket gyártó cég tulajdonosa COSTIN GHEORGHE úr "gyár" látogatása során figyelmünkbe ajánlotta termékeiket. A termékeik közül legjelentősebbek voltak a tömörítő hátfalas hulladékgyűjtő felépítmények az 1100 literes fémkonténerek (lemez) és 5,0 m3-es nyitott , illetve zárt konténerek. A gyár igazgatója magyarországi hasznosításra is felajánlotta termékeit. A gyár értékesítésre felajánlott termékeinek ára szinte közel azonos a hazai piacon lévő termékekkel (vám nélkül).

Jeleztük számára, hogy e területen a hazai piac szinte telített, de keressük a lehetőségeit az értékesítésre. A hivatalos programot követően megtekintettük az egyedülálló "Medve Barlangot". A turisztikai sétát ebéd követte, majd hazautaztunk Magyarországra.

Mészáros Sándor

cégvezető igazgató

 

28. BEMUTATKOZIK A MILOTAI FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZMŰ KFT.

A székhelyközség Milota, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti szegletében terül el, ott ahol a Tisza Magyarországra belép, közös országhatárt jelentve Ukrajnával. A Vízmű Kft. négy település lakosságát, mintegy 3000 embert lát el kiváló minőségű ivóvízzel. E négy település, Tiszabecs, Milota, Tiszacsécse és Tiszakóród önkormányzatai gyakorolják a tulajdonosi jogokat a Kft. fölött, valamint delegálják a felügyelő bizottság tagjait is. A vízmű és hálózat az 1970-es évek elején lakossági kezdeményezése és annak jelentős anyagi hozzájárulásával épült.

A vízszolgáltatás a nyíregyházi székhelyű SZAVICSAV felügyelete alatt történt, majd 1994-ben az e cégből átalakult KELETVÍZ RT. vette át az üzemeltetést. A lakosság elégedetlen volt a szolgáltatással, többször előfordult, hogy órákon keresztül a négy településen nem volt ivóvíz. Nagy lehetőséget jelentett a 301-b-14/7/1993. BM határozat, melynek értelmében az önkormányzatok részére lehetővé vált a Közmű és nem közmű vagyon birtokba vétele. A négy település önkormányzata kinyilatkoztatta, hogy a vagyont birtokba szándékozik venni és az üzemeltetést a Milota és térsége Vízmű Korlátolt Felelősségű Társaság útján biztosítja, a megyében mindaddig egyedülálló módon.

Ez nagyon sok tárgyalást és megannyi éjszakába nyúló munkát jelentett az akkori települési polgármesternek. E munkából oroszlánrészt vállalt Puskás Sándor, Milota község polgármestere, akit kollégái a Kft. Ügyvezető igazgatójának neveztek ki. Puskás Sándor kitartásával, munkabírásával magával vitte kollégáit, melynek eredményeképpen sikerült véghezvinni a lehetetlennek tűnő tervet. Ezt követően három fő szempont fogalmazódott meg a tulajdonosokban:

1. SZAVICSAV üzemelésétől színvonalasabb, jobb üzemelést ezáltal biztonságosabb ivóvízszolgáltatást.

2. Tekintettel a lakosság anyagi helyzetére, az ivóvízdíj alacsony szinten való a képződött minimális nyereség visszaforgatása az ivóvízdíjba.

3. Az akkori műszaki és környezeti állapotot megváltoztatni úgy, hogy a hatóságok ill. a közegészségügyi előírások elvárásainak megfeleljenek mind tartalmi, mind esztétikai szempontból. A fenti szempontok figyelembevételével megkezdődtek a műszaki fejlesztések. Az ivóvíz készletet 2 db mélyfúrású kút biztosítja, melyből az I.-es az üzemelő, a II.-es a tartalék kút. Az I.-es kút üzemi vízszintje átlag 11 m, melybe a talajvíz könnyen be tudott jutni, ennek megszüntetése legfontosabb teendőt jelentette. 1998-ban a 27 m3/óra teljesítményű búvárszivattyút kinőtte a négy település, csúcsidőben kevésnek bizonyult a feltermelt víz, ezért 1999. Tavaszán nagyobb teljesítményű GRUNDFOSS SP 46-5 típusú búvárszivattyú került beépítésre. Az ivóvíz tárolása két glóbsban történik a két legtávolabbi településen Tiszakóródon 100 m3, Tiszabecsen 200 m3 befogadó térfogattal. A két torony szintkülönbsége azt eredményezte, hogy a tiszakóródi teljes feltöltésekor a másik toronyban 40 m3 víz volt. A kevés tárolt vízmennyiség okozta azt, hogyy a csőtörések idején rövid időn belül a négy településen nem volt víz. Az 1996-os fejlesztési szakasz megkoronázása volt, hogy megyei viszonylatban is ritkaságszámba ment, hogy a Vízmű számítógép vezérléssel üzemelt.

Ez lehetővé tette, hogy a telepen lévő számítógép minden üzemzavart azonal jelez, több esetben az irodából be lehet avatkozni. A tiszakóródi glóbuszban autómatikus vezérlésú tolózár került beépítésre, mely a torony 98%-os telítettségénél zár, lehetővé téve ezzel a tiszabecsi 200 m3-es torony teljes feltöltését. A szint csökkenésekor a tolózár természetesen autómatikusan nyit. A biztonságosabb számítógépes vezérlés, túl a színvonal emelésén, tartalmi változást is hozott az ivóvíz-szolgáltatásban, mivel a lakosság alig tud a csőtörésekről. Belső gazdasági megtakarítást is hozott az elektromos fogyaszátás csökkenésen túl a hálózati veszteség jelentősen csökkent. Ezzel eleget tettünk a második fő szempont követelésének Az ivóvízdíjak alakulását az alábbi diagramm ábrázolja: A költségek csökkentéséhez hozzájárul az is, hogy a telep létszámát 3 főben határoztuk meg melyek a következőek: 1 fő telepvezető, 1 fő vezető vízműgépész; 1 fő adminisztrátor. A vízdíjak számlázását havi átalányy formájában végezzük, beszedéssel a Jánkmajtisi Takarékszövetkezetet bíztuk meg, ami jó a lakosságnak és pénzforgalmi szempontból a Vízműnek is.

A lakosság egyre súlyosbodó anyagi helyzete kihat a fizetési fegyelemre egyre inkább növekszik a kintlévőségünk. Ezek behajtása igen nehéz feladatot jelent, az adósok személyes megkeresésén túl egyre többször élnünk kell figyelmeztetés gyanánk a fogyasztás kortlátozásával. Ennek ellenére a befizetetlen vízdíjak évről évre emelkednek. A négy településen található lakások 90%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, mégis összesen 78 db közkifolyó van elhelyezve: - Tiszakóród: 21 db - Tiszacsécse: 8 db - Milota: 14 db - Ticsabecs: 35 db A feltermelt vízmennyiségeket a következő diagramm ábrázolja: A Vízmű Kft. 1999. évi gazdálkodásának néhány mutatószáma: Bevételek összesen: 11.882.613 Ft Költségek összesen: 11.865.680 Ft Ebből: anyagköltség: 2.851.275 Ft Szolg. költség: 1.213.817 Ft Bér- és bérjellegű költ.: 4.752.150 Ft Értékcsökkenés: 777.983 Ft Egyég költségek: 1.984.327 Ft Ráfordítások: 286.128 Ft Adózás előtti eredmény: 16.933 Ft 1999-ben a közgyűlés döntése értelmében a Kft. neve megváltozott, jelenleg FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZMŰ KFT. nevet viseli. Milota, 2000. 03.06.

 

29. Mosonmagyaróvár

Város a nyugati határszélen Mosonmagyaróvár, Magyarország észak-nyugati részén Győrtől 36 km-re fekvő történelmi múlttal rendelkező 35.000 lélekszámú város. Átszeli az M1-es és az M15-ös nemzetközi főút, a Rajkai Nemzetközi Határátkelőtől 16 km-re, a Hegyeshalmi Nemzetközi Határátkelőtől 13 km-re fekszik. Mosonmagyaróvár idegenforgalmilag kiemelt terület. A város területén nagy tömegeket vonzó termál gyógyfürdő található. A határok közelsége miatt nemcsak az ún. "bevásárló turizmus" alakult ki, hanem a kerékpáros-, a vízi- és a gyógyturizmus is. Sok az élővízfolyás a várost átszeli a Lajta folyó több ága és a Mosoni Duna, ami a városnak különleges hangulatot ad, határos a természeti szépségekben gazdag Szigetközzel.

A társaság 1992. Január 1-én kezdte meg tevékenységét, mint a város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonú cég. A fő feladata a városüzemeltetés és fenntartás, ezen belül építési és karbantartási feladatok (utak, hidak, parkok, temetők, közvilágítás vonatkozásában), továbbá köztisztasági feladatok ellátása, piacok, fizetőparkolók üzemeltetése, gyepmesteri és mezőőri feladatok ellátása, a tulajdonában lévő ingatlanok (iroda, ipari tevékenységre alkalmas helyiségek bérbeadása), valamint beruházások bonyolítása.

Szolgáltatásaink 2/3 részének igénybevevője az önkormányzat. A kft. tevékenységéhez kapcsolódó számviteli és pénzügyi adminisztrációs feladatokat saját munkatársaink végzik. A társaság létszáma a fizikai állománnyal együtt 72 fő. A kft. működésével kapcsolatos megfelelő minőségű szintű eszközállomány (ingatlanok, gépek, berendezések, stb.) - saját tulajdonban - rendelkezésre áll. A társaság éves bevétele 350-400 millió forint. A társaság négy telephelyen tevékenykedik. Az iroda + központ + műhelyek a Mosonmagyaróvár, Régi Vámház téren található ingatlan területén, míg a bérbeadással és raktározással kapcsolatos feladatok az Ipari és Kereskedelmi Parkban, valamint a város központjában található irodaházban valósulnak meg. A gyepmesteri feladatokat az 1998-ban újjáépített telepen látjuk el.

Feladataink közé tartozik még a Lajta folyó vízkormányozása, a téli forgalombiztosítás és síktalanítás, valamint minden olyan feladat, amely a város arculatának javítását, szebbé tételét célozza. A társaság vezetése a piaci viszonyok között alapvető elvárásként jelentkező ISO 9002 szabvány szerinti minőségügyi rendszert épített ki 1999-ben. A társaság megalakulása óta történt nagyobb beruházások: Út- és járdaépítések 1997. Mosonmagyaróvári Új köztemető építése Mosoni városrészen új piac építése 1998-2000. Városi közvilágítás rekonstrukciója 2000. Óvári városrészen új piac építése Város területén fizető parkolási rend kialakítása, kiépítése.

Bednárik György Ügyvezető igazgató

 

30. Vázlatos áttekintés a SAPARD előcsatlakozási programról

Megkíséreljük röviden, szinte csak utalás szerűen bemutatni a SAPARD előcsatlakozási program szerepét, feltételrendszerét. Cálunk, hogy felkeltsük a TSZE tagszervezeti vezetőienk érdeklődését a forrás bevonás új lehetőségei és az EU-hoz való csatlakozásunk után napi követelményként jelenkező pályázati mechanizmus alaposabb megismerése iránt. Közeledik hazánk csatlakozás az Európai Unióhoz.

A bejutás küszöbéhez érkezett országokat - köztük hazánkat is - az EU többféle programmal segíti.ezeknek az úgynevezett előcsatlakozási (PHARE, SAPARD, ISPA) programonak lényegében az a felladatuk, hogy: - a belépésre váró országok szintjét közelítsék az EU szintjéhez, hogy ezzel mérsékelni lehessen a "csatlakozási sokk"-ot. - a leendő tagországokban ismerjék meg és gyakorolják be minél eredményesebben az EU forráselosztási szemléletét, szabályait és módszereit mert az külömbözik eddigi gyakorlatunktól. A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) olyan támogatási eszközöket jelent, amelyeket a tagjelölt országok a mezőgazdaság, és a vidék területfejlesztése érdekében használhatnak fel a csatlakozási folyamatban.

Az eddigi információk szerint a SAPARD keretéből 6-7 éven keresztül évente kb.38 millió ECU (jelenlegi árfolyamon számítva mintegy 10 milliárd Ft) jut hazánknak Alapvető eltérés van a pénzekhez jutás módjában a SAPARD és a hazai költségvetési források elosztásához képest. A fontosabb szabályok a következők: - minden összeget pályázni kell (önkormányzatok ,vállakozások vagy civil szervezetek pályázhatnak) - a pályázatot csak elfogadott (kis)térségi programban szereplő projektek megvalósítására irányulhatnak - a pályázatnak nem egy konkrét cél pl. egy beruházás megvalósulására kell irányulnia, hanem a térség egészére hatással levő feladat megoldására. (leegyszerűsített településtisztasági példájával: a pályázat tárgya nem egy konkrét hulladékgyűjtő jármű beszerzése lehet, hanem egy település, vagy egy település csoport hulladékgyűjtési rendszerének átalakítása, amely beilleszkedik a térség elfogadott fejlesztésének koncepciójába, és kapcsolódik a térség más, munkahelyteremtési, környezetvédelmi stb. céljaihoz) - a pályázat elkészítése során komplex módon, egységes rendszerbe foglalva az EU-ban használatos magas színtű elemzési módszereket és szabályokat kell alkalmazni (pl. projektmenedzsment, SWOT-analizis, Venn-diagramm, konfliktus- és partner- mátrix, statisztikai elemzés, térinformatikai összefüggések vizsgálata, kapcsolati tőke- elemzés stb.) - a pályázatnak tartalmaznia kell a végrehajtás ütemezését, és azt is, hogy mikor, hogyan, és mit ellenőrízzenek.

Az ellenőrzés szigorú és következetes. - Ha a pályázatot és az elnyert összeget nem célzottan használják fel, vagy a kitűzött cél nem valósul meg, a pénz vissza kell fizetni. A visszafizetésért az állam szavatol. - a pályázatokat az EU központnak (Brüsszel) kell benyújtani. A felügyeletről országonként egy független - csak az EU-nak beszámoló - úgynevezett Monitoring Bizottság gondoskodik, intézkedik az elnyert összegek kifizetéséről, és figyeli a projekt megvalósulását. - A pályázathoz saját forrás is szükséges, amelynek mértéke a megvalósítandó céltól függően változik.

Magyarországon kb. 200 kistérség regisztrálása történt meg, amelyeket A, B, és C kategóriába soroltak be a pályázatok készítésére alkalmas térségi program készültségi foka szempontjából. Minden kis térség elkészíti - elkészítteti - saját térségi fejlesztési programját. A térségi programok több lépcsős hierarhia szerinti felépítésűek: a programhoz több alapprogram (részprogram), ezekhez több intézkrdéscsoport, ill. intézkedés, és ezekhez több projekt tartozhat. A konkrét pályázat(ok) egy-egy projekt magvalósítását célozhatják.

Egyesületünk szempontjából azért tekinthető fontosnak a SAPARD program valamint a hozzá kappcsolódó követelményrendszer és szemlélet megismerése, az alkalmazási stratégia kidolgozása és begyakorlása, mert az Unióhoz való csatlakozásunk után minden központi EU forrást ilyen - vagy ehhez hasonló - módon lehet megszerezni. A lényeg: nagyon alapos, sok előkészülettel, nagy szellemi és anyagi ráfordítással járó előkészítő munka szükséges a megfelelő minőségű, elfogadásra esélyes pályázat elkészítéséhez, de ha sikerül, az anyagi lehetőségek gyakorlatilag bármilyen - az adott térségi programhoz megfelelően illeszkedő - elképzelés megvalósítását lehetővé teszik. Olyan mértékű új források nyílhatnak meg, amelyhez képest ezeka mostani SAPARD-összegek is csak "aprópénz"-nek tekinthetők.

A pályázati szisztéma alapvetően demokratikus. Csak a pályázatot mérlegelik. A rendszer biztosítja, hogy nincsenek külső mérlegelési szempontok, egyéb megfontolások, csak a felkészültség és a rátermettség számít.

Szigetszentmiklós, 2000. március 6.

Szilágyi Zoltán

 

31. SZÁKOM + TÁVHŐ = SZÁKOM

Százhalombatta város két 100%-os Önkormányzati tulajdonú Kft-jét 2000. március 2-án beolvadással egyesítette. Eddig a rövid hír, de a történet sokkal korábban kezdődött. Még 1992-ben, amikor az Önkormányzat a Kommunális Költségvetési Üzemét (amit csak KÜKÜ-nek becéztek) megszüntette és két jogutódott hozott létre: - A távhőszolgáltatási tevékenységre megállapította a TÁVHŐ Rt. egyszemélyes részvénytársaságot, mely a Dunamenti Erőműtől átvett forró vízzel távfűtési és melegvíz - szolgáltató lett a városban, mintegy 4500 lakótelepi lakásban. - A kommunális szolgáltatásokra létrehozta a SZÁKOM Kft., köztisztasági, parkfentartási és építőipari részlegekkel, rábízta a városi hulladéklerakó üzemeltetését is.

Az ingatlankezelésre intézményt alapított (ISZI) - A Temető fentartásával a Pest megyei Kegyeleti Szolgáltató és Temetkezési Vállalatot bízta meg. A történet úgy folytatódott, hogy 1995-ben a TÁVHŐ Rt. átalakult Kft-vé, hogy működése Önkormányzati szempontból egyszerűbb és rugalmasabb legyen. Ekkor történt meg Százhalombatta város kiválása is a Pest megyei Víz és Csatornamű Vállalatból és a víz- és csatorna szolgáltatás is ehhez a " csöves" Kft-hez került, az Ercsiben lévő vízbázissal együtt. Az Önkormányzat két Kft-je az elmúlt öt év alatt a tulajdonos segítségével és a mellesleg önkormányzati képviselő ügyvezetők lobbizásának is köszönhetően fejlődött. Jelentősen megnövekedett a jegyzett tőke nagysága, komoly fejlesztések, gépbeszerzések történtek, nagyütemben megindult és haladt a közműhálózat rekonstrukciója és a hőközpontok cseréje.

Ezt a folyamatot jól érzékeltetik a következő számadatok: 1992 (Ft) 1999 SZÁKOM Kft. jegyzett tőke 24.000 245.698 létszám 87 fő 64 fő árbevétel 62 millió 250 millió TÁVHŐ Kft. jegyzett tőke 180.000 596.734 létszám 50 fő 78 fő árbevétel - 748 millió A SZÁKOM Kft-nél egy sikeres "5 éves terv" eredményeképp megújult telephelyekkel, iroda, szociális épületekkel és 5.1 év átlagéletkorúra megújított gépparkkal büszkélkedhetünk. Az amortizáció éves összege meghaladja a 30 millió Ft-ot. A TÁVHŐ Kft-nél pedig ez évben befejeződhet a távfűtő gerinchálózat elszigetelt csőre cseréje és a hőközpontok is 75%-ban kicserélődnek korszerű, szabályozható és mérhető központokra.

Az amortizáció közel 70 millió Ft lett. Az Önkormányzat az elmúlt két év egyre csökenő bevételeit látva elhatározta, hogy a városüzemeltetés területén is takarékos megoldásokat keres. 1999. január 1-vel megszüntette az Ingatlankezelő Intézményeket és a tevékenységgel a SZÁKOM Kft.-t bízta meg. Ehhez hasonló döntés eredményeként 2000. áprilisától a temetőkezelési feladatokat is visszaveszi az eddig megbízott kegyeleti szolgálattól és ezt is saját Kft-jére bízza. Ezen előzmények után a Képviselő-testület 1999. novemberében meghozott első döntése december 31.-i fordulónappal elhatározta beolvadással történő összevonást, így a SZÁKOM Kft. lesz a TÁVHŐ Kft. jogutódja.

Ezt az első döntést követte 2000. március 2-án az Egyesülési Szerződés és az Alapítói Okirat elfogadása. A cégbírósági bejegyzés napjával lép életbe a jogutód-összevont SZÁKOM Kft. (Százhalombatta Kommunális és Szolgáltató Kft, 2440 Százhalombatta, Hága L. u. 2.; Tel: 06/23-354-530, e-mail: szakom a battanet.hu). A korábban bemutatot fejlődés utáni jó műszaki állapotban lévő cégeket talán éppen ezért érte váratlanul a Tulajdonos elhatározása, rosszul menő cégek esetében ez érthetőbb lett volna, jól lehet két jól szervezett és jól működő financiálisan is megalapozott cégösszevonása révén lényegesen könnyebb megtakarítást, gazdaságosabb működést produkálni.

Ezeket a sorokat is könnyebb szívvel írja le az az ügyvezető, aki az öszeolvadás utáni SZÁKOM Kft-nek is az ügyvezetője maradt - és a beolvadásig még a TÁVHŐ Kft. ügyvezetőjének is kinevezték. Azonban ezt az összevonást szakmailag és emberileg is egyaránt nehéz levezényelni. Zárómérleg, nyitómérleg, vagyonleltár, gazdálkodási terv, elbocsátási terv - ritkán előforduló szakmai feladatok, másrészt emberileg nehezen megélhető döntések sora. Az új cég: jegyzett tőkéje 840 millió Ft 2000. évi árbevétele 1.020 millió Ft - tervezett eredmény 51 millió Ft - tervezett létszám 130 fő az ágazatok árbevétele: távfűtés, melegvíz 451 millió Ft ivó vízszolgáltatás 210 millió Ft szennyvíz szolg. 122 millió Ft köztisztaság 137 millió Ft park, ingatlan, szakipar 100 millió Ft A tevékenységek alapján két főmérnökséget hozunk létre a részleg vezetésére, irányítására.

A jövő 1-2 év feladata, hogy a két központú cég jól irányítható, egységes szervezetté olvadjod össze. Mindezt úgy kell végrehajtanunk, hogy a legkevesebb átalakítással, költséggel járjon. A központi és a főmérnöki irányítás, a diszpécser szolgálat, az egységes raktár a SZÁKOM központi telepére kerülnek, de ennek időbeni ütemét már középtávú ütemtervben fogalmazzuk meg. Legaláb ilyen fontos a műszaki fejlesztések 5 éves középtávú tervezése és jól megválasztása, hiszen az energiamegtakarító beruházások által esetleg elérhető az árak szintentartása. Ez pedig az Önkormányzatnak is érdeke, mert a szociális érzékenység miatt a lakosság széles körét érinti.

Százhalombatta, 2000. március 7.

 

32. A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETEZÉSE

Kalkulációnkat egy korosztály részére kiírt olvasónapló-pályázatra és vetélkedőkre készítettük, majd 2-vel szorotuk - mivel a felső tagozatosok és a középiskolások költségei egyeznek.

6.1. Személyi jellegű kiadások

Az olvasónaplók lektorálásáért kifizetett tiszteletdíj: 10 forduló x bruttó 5.000.- Ft = 50.000.- Ft x 2 =

100.000.-
Gépelés, számítógépes tördelés, grafikai terv. díj: 10 forduló x bruttó 5.000.- Ft = 50.000.- Ft x 2 =
100.000.-
A 8 órás vetélkedők zsűrijének tagjai részére kifizetett tiszteletdíj: 5 fő x bruttó 5.000.- Ft = 25.000.- Ft x 2 =
50.000.-
A városi vetélkedők zsűrijének tagjai részére kifizetett tiszteletdíj: 3 fő x 7 város x bruttó 4.000.- Ft = 84.000.- x 2 =
168.000.-
Személyi jellegű 6.2.

kiadások összesen:

418.000.- Ft 90 %-a = 376.200.- Ft ennek 33 %-a =

418.000.-

124.146.-

6.3. Dologi kiadások
8 órás vetélkedők díszleteinek anyagköltsége: Nem kerül 2-vel szorzásra, mivel kétszer felhasználható
10.000.-
A 8 órás vetélkedők forgatókönyvei, a képek és a feladatlapok fénymásolása: 25 forduló x 10 csapat x 10.- Ft = 2.500.- x 2 =
5.000.-
A városi vetélkedők forgatókönyvei, a képek és a feladatlapok fénymásolása: 7 város x 15 forduló x 10 csapat x 10.- Ft =
10.500.-
A 8 órás vetélkedők hangosításáért (zsűri, játékvezetés, 10 csapat + video- és zenei bejátszások) kifizetett díj: 20.000.- Ft x 2 =
40.000.-
8 órás vetélkedőkre videokivetítő díja: 15.000.- Ft x 2 =
30.000.-
Városi vetélkedőkre szállítási díj (forgatós tábla...) 7 város x 6.000.- Ft =
42.000.-
Átvitel:
137.500.-
Áthozat:
137.500.-
Postaköltség: 64 iskola + 14 könyvtár, min. 4 levél küldése) 78 x 500.- Ft =
39.000.-
Ajándékkönyvek a 8 órás vetélkedőkön első három helyezést elért csapatok tagja részére 3 csapat x 5 tag x 3.000.- Ft = 45.000.- Ft x 2 =
90.000.-
Ajándékkönyvek a 8 órás vetélkedőkön a 7.-től 10.-ig helyezést elért csapatok tagjai részére: 7 csapat x 5 tag x 1.000.- Ft = 35.000.- Ft x 2 =
70.000.-
Dologi kiadások Ajándékkönyvek a városi vetélkedők első három helyezett csapatainak tagjai részére: 7 város x 3 csapat x 5 fő x 500.- Ft = 52.500.- x 2 =
105.000.-
Dologi kiadások összesen:
-
441.500.-
Mindösszesen:
-
983.646.-

 

összesen: